pórnép éjjel füstben hortyog

mivel szeretném magamat a Greenpeace-szimpatizánsok sorai között tartani

mivel különböző médiumok ideológiai cenzúrája az igazságot elhallgattatja, vagy elferdíti

miközben a városból már rég kiköltözött polgármesterünk és hétgyerekes családja, hol máshol, mintsem a Földközi-tenger partjain nyaral, holott eddigi hatéves városvezetési tevékenysége idején semmi eredményt felmutatni nem volt képes, legfennebb, hogy minden prézlivé mállik szét a markai között

aközben a nyári éj csendjének leple alatt különböző magáncégek az adófizetők pénzéből, azok nagy robajú csendháborítása általi világvégi látványt keltve a szcsifi erejével, rémületesen rettentő rettegést alkalmazva, nagy gőzzel méreggel füstöli, fulladásig a pórnépet 

már csak épp ez hiányzott flekkenfalvának

a környezetvédelmi, de a közegészégügyi hivatal természetesen mindent rendben talál, hisz ők aztán csak tudhatják, mi a környezetvédelem, az egészség, ki más, ha ők nem, főleg, ha nem csak egész éjjel jó nagyokat alszanak, nem éppen a minimálbéren tengődve, és nem éppen a város zsírparasztokkal telitömött lakótelepein kínlódva

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát:

a RÁGCSÁLÓK biológiai ellensége

mivel két sörözés között össze-vissza szavazgató, önmagukat büszkén zöldnek vélő, hottentotta városi tanácsosaink is bukásra állnak biológiából, ideírom a választ

A rágcsálók leghatékonyabb természetes biológiai ellenségei a ragadozó madarak (baglyok, ölyvek, vércsék) és a menyétfélék (menyét, nyest, görény), amelyek vegyszermentesen és folyamatosan gyérítik az egér- és pocokállományt. A ragadozó madarak a fákról csapnak le a kártevőkre. A baglyok (különösen a gyöngybagoly) éjszaka, míg az ölyvek nappal vadásznak. A menyét a legkisebb ragadozó, amely a rágcsálók járataiba is képes követni az állatokat. Kisebb, jól kerített udvarokban természetes módon tartják kordában az állományt, de óvni kell őket a baromfiaktól. A macskák és kutyák (különösen bizonyos vadászkutyák) jelenléte és szaga önmagában is elriasztó hatással bír. De a városban túlszaporodott kóbormacskákat a sokkal inkább pszihológusra vágyó lakótelepi mihaszna nyugdíjasok lustaságra szoktatják túlhízlaló ebédeikkel, a kutyák pedig gazdáik szupermarketi csomagolt luxus-menüin élnek.

...a rókák is levadásszák és azonnal meg is eszik a rágcsálókat, nem ritka esemény, hogy az utóbbi időben természetes módon esténként a külvárosi lakótelepekre is betévednek...

Nézzük, mit válaszolt a mesterséges intelligencia a ROVAROK biológiai ellenségére:

A kártevő rovarok természetes biológiai ellenségeit alapvetően három fő csoportra osztjuk: ragadozók (predátorok), élősködők (parazitoidok) és kórokozó mikroorganizmusok. Ezek az élőlények kulcsszerepet játszanak a kártevők populációjának kordában tartásában

1. Ragadozók (Predátorok)

Azonnal megölik és elfogyasztják a zsákmányukat. Egy-egy egyed életpályája során rengeteg kártevőt pusztít el.

Katicabogarak: A kifejlett bogár és a lárva is falánk levéltetű-pusztító.

Fátyolkák: Lárváik (az „oroszlánok”) atkákat, tripszeket és tetveket zsákmányolnak.

Ragadozó poloskák és futóbogarak: Hernyókat, petéket és más puhatestű rovarokat esznek.

Karolópókok és egyéb pókok: Hálóval vagy szabadon vadászva gyérítik a repülő és mászó rovarokat.

Madarak és kétéltűek: A cinkék, fecskék, békák és gyíkok szintén hatalmas mennyiségű rovart fogyasztanak el.

2. Élősködők (Parazitoidok)

A petéiket a gazdatestbe (vagy arra) rakják. A kikelő lárva belülről vagy kívülről fogyasztja el a kártevőt, amely a folyamat végén elpusztul.

Fürkészdarazsak: Rendkívül hatékonyak; petéiket közvetlenül a hernyókba, poloskákba vagy levéltetvekbe tojják.

Petefürkészek: Apró termetűek, a kártevők petéit parazitálják, így a hernyó ki sem tud kelni.

3. Kórokozók (Mikroorganizmusok)

Olyan betegségeket okoznak a rovarok szervezetében, amelyek gyors lefolyású pusztuláshoz vezetnek.

Rovarölő gombák: Például a Beauveria bassiana, amely a rovar kitinvázán áthatolva belülről emészti fel a kártevőt.

Baktériumok: A legismertebb a Bacillus thuringiensis, amelynek toxinjait biológiai permetezőszerként alkalmazzák hernyók és szúnyoglárvák ellen.

Fonálférgek (Nematodák): Hasznos fonálférgek, amelyek a talajban élő kártevőket (pl. pajorokat, lárvákat) támadják meg.

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát, kik is a SZÚNYOGOK biológiai ellenségei?

A szúnyogok legfontosabb természetes biológiai ellenségei a különböző ragadozó rovarok, kétéltűek, madarak, denevérek és speciális baktériumok, amelyek a szúnyogok fejlődésének különböző szakaszaiban (lárva vagy kifejlett rovar) fejtik ki hatásukat. A szúnyogok elleni természetes védekezés leghatékonyabb módja ezen élőlények jelenlétének támogatása.

Vizi élőlények (a szúnyoglárvák pusztítói)

Halak: A fura nevű szúnyogirtó fogasponty vagy a hazai compó és kárász hatalmas mennyiségű lárvát fogyaszt.

Szitakötőlárvák, csíkbogarak és molnárkák: A víz alatt fejlődő szitakötőlárvák rendkívül agresszív ragadozók, fő táplálékuk a szúnyoglárva.

Vízi poloskák: A molnárkák és a hanyattúszó poloskák a vízfelszínen és a vízben vadásznak a lárvákra.

Gőték, varangyok és békák: A kétéltűek petéi és lárvái (ebihalak) hatékonyan tisztítják meg a pangó vizeket.

Légi és szárazföldi ragadozók (a kifejlett szúnyogok vadászai)

Denevérek: Egyetlen apró denevér képes akár ezer darab repülő rovart és szúnyogot elfogni egyetlen óra alatt.

Madarak: A fecskék, poszáták és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által is védett egyéb kistestű madarak röptükben vadásznak rájuk.

Kifejlett szitakötők: A levegő urai, hihetetlen manőverezéssel, tömegesen pusztítják a kifejlett szúnyogokat.

Pókok: A hálót szövő és a szabadon vadászó pókok egyaránt fontos szabályozói a szúnyogállománynak.

A Bacillus thuringiensis israelensis nevű baktérium által termelt fehérje szelektíven pusztítja a szúnyoglárvákat

Szintén a mesterséges intelligenciát kérdeztem a KULLANCSOK biológiai ellenségéről is!

A kullancsoknak a természetben nagyon kevés biológiai ellenségük van. A legfontosabbak közé a rovarevő madarak, bizonyos parazita fonálférgek és a rájuk veszélyes gombafajok tartoznak.

A legismertebb természetes ellenségek:

Madarak: Egyes rovarevő madárfajok, különösen a tyúkfélék (pl. gyöngytyúk, fácán, házityúk) nagy mennyiségben fogyasztják el a talajon lévő kullancsokat.

Fonálférgek: Bizonyos mikroszkopikus fonálférgek megtámadják a kullancsokat, ami a parazita pusztulását okozza.

Gombák: A Metarhizium anisopliae nevű gombafaj természetes spórái megfertőzik és elpusztítják a kullancsokat, miközben az emberre és a környezetre teljesen ártalmatlanok

Pedig a kullancsok füstölése egyáltalán nem hatásos! Írja a magyar wikipédia is! Sokkal inkább a rendszeres és alapos fű-, bokor- és fanyírás, meg a bozótos kerülése (menet közben szinte kizárt a kullancscsípés), s a megfelelő öltözet... (hosszú nadrág, zokni)

(régebb lakótelepemen szabadon kószált néhány házi tyúk, anno nem a Gangesz mentéről származó, de faluról beköltözött szomszédaim tartották, de szerintem akkoriban még senki sem tudta, hogy a leghatásosabb kullancsirtók)

Nos? Nem is annyira buta ez a mesterséges intelligencia. Sokkal inkább azok, akik előszeretettel vezetik félre álfelsőbbrendűségi tudatuk mennyei szklerózisával odaföntről a pórnépet. Mert fejük ugyan van, de eszük?