Összes oldalmegjelenítés

2014. április 1., kedd

tavaszi transzilván teátrális turizmus

   A Román Színházi Társaság (Uniunea Teatrală Română - UNITER) március 4.-én jelentette be, hogy kik az idei jelöltek a szövetség díjaira. Ez a díj 22 éve Románia legrangosabb színházművészeti díja, és annyira mérvadó, hogy még ma is tévedés nélkül jelenthető ki, hogy ami nincs a 3 jelölt között, az nem tekinthető I. osztályú előadásnak. 
   Az csak természetes, hogy Marosvásárhely 2 helyi napilapja, a Népújság meg a Vásárhelyi Hírlap újságírói (Nagy Miklós Kund főszerkesztő nyugdíjbamenetele után Kaáli Nagy Botond, a szombati kulturális melléklet, a Múzsa RMDSZ - Communistas által támogatott szerkesztője, ill. Gergely Tünde a Nézőszemmel szerkesztője) a lokális valőröket promoválják - ez a kötelességük, mi mást tehetnének? - Valamiből csak meg kell éljenek ők is - a sóbiznisz malmában őrlődve... Elfogultságuknak oka lehet: a 69o lejes Doktor Bernády György Mecénás-Bemutató-bérletüket sem kaphatták ingyen, a színház titkon felfogadott reklámügynökei, akik a helyi előadásokon kívül csak azt láthatnak, ami még városunkba is megérkez(het)ik. Minimálbéren tengődő létük (ugyan már, mi az hogy Franciaországban havi 1.ooo euró nettó a minimálbér, és Románia 2oo7 óta EU-tag? Átlagos munkás-polgár örvendjen annak, ha a havi 1.ooo lej nettót megkeresheti!) már nem engedheti meg, hogy Bukarestbe a novemberenként megrendezett Ion Luca Caragiale Nemzeti Színházi Fesztiválra, vagy júniusban a Pécsi Országos Színházi Találkozóra eljuthassanak, hogy egy-egy évad legjobb tucatnyi színházi előadását megtekinthessék - így ítéletalkotó képességük csupán szűklátókörűségük bizonyítja.
   Nos, az idén a jelölőzsűri Andreea Dumitru, Sebastian-Vlad Popa és Ionuţ Sociu kritikusokból állt. A legjobb előadás és legjobb rendezés kategóriái ezúttal fedték egymást (szerény személyem soha nem tudott e 2 kategória között különbséget tenni - igaz, sok más szakmabeli sem) - a többi kategória a kortárs színház iránt érdeklődő átlagos munkás-polgár számára nem tekinthető érdeklődésre méltónak. 
   Legjobb előadás/rendezés:
   Roger Vitrac: Viktor avagy a gyermekuralom, Kolozsvári Állami Magyar Színház, rendezte: Silviu Purcărete, címszerep: Dimény Áron, bemutató: 2o13 november 9.
   Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita, Szebeni Radu Stanca Nemzeti Színház - Budapesti Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán, címszerep: Marius Turdeanu és Ofelia Popii, bemutató: 2o13 március 22.
   William Shakespeare: Hamlet, dán királyfi, Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, rendezte: Bocsárdi László, címszerep: Mátray László, bemutató: 2o13 december 8. 
   A díjakat színházi szakemberekből álló döntőzsűri ítéli oda a későbbiekben. Az UNITER díjátadó gálájára április 28.-án kerül sor a marosvásárhelyi Kultúrpalotában - az épület 1oo éves évfordulója rendezvénysorozat keretében, és a Román Televízió élőben közvetíti.
   Az 1996 óta minden évben megszervezett Marosvásárhelyi Napokra, melyet az idén május 12 - 18. között tartanak, a 3 előadás közül egyet sem hívtak meg, mint ahogy a Félsziget utódjaként létrejött Vásárhelyi Forgatagra sem augusztus 28 - szeptember 1. közöttre. Nem úgy volt ám ez régebb! Dehát mit van mit tenni? Elég drága a színház (az egyik legdrágább művészet - ennél már csak az opera a drágább), olcsó (és finom) a miccs, a sör, a vattacukor s a pattogatott kukorica, a kűrtőskalács és a mézespogácsa, a főtt kukorica, a csokis fagyi, no meg a néptánc, és hát végülis a mi drága agyonnyomorított világunkban ez kell a pór népnek, az olcsó eszem-iszom mulatság... (A minőségi kultúra az csak a gazdagoké lehet? A havi 1.ooo euró nettót megkereső felső tízezeré, a havi 1oo lejes tagsági díjat legalább 1o éve befizető párttagoké - transzilvanelit markofaszi markopaszi markondomi markoloppi maffiáé, hahhh!!!)
   Régebb a testvérvárosi kapcsolatok részeként még itt lehetett Szegedről a színház, méghozzá a Juronics Tamás-igazgatta világhírű Kortárs Balett! Most játszták például ott Füst Milán Boldogtalanok c. drámáját a mi Harsányi Zsoltunk rendezésében - ezt a drámát régebb I. osztályú előadásként vitte itt nálunk színre a kisterembe a Budapestről érkező Bodó Viktor. De testvérvárosi kapcsolatokkal rendelkezünk Budapest XI. kerületével is, ahol a Karinthy Színház található - Karinthy Márton, a színház alapító-igazgatója, rendezője a tavaly Kossuth-díjat kapott. De ott lenne még Kecskemét, Zalaegerszeg is, itt városunkban pedig 57 ezer magyar lakos...
   Az UNITER-díjra jelölt listából még a vak számára is világosan kitűnik, hogy melyek ma Románia legjobb színházai: Kolozsvár, Szeben, Sepsiszentgyörgy. Évek óta ugyanazok! Hogy mi lehet a titkuk? Kolozsváron 199o óta Tompa Gábor az igazgató, de ő 1981 óta dolgozik ott rendezőként (azokban az esztendőkben még Harag György árnyékában), 2oo8 óta európai lett ez a színház (Romániából a Bukaresti Bulandra Színház még a tagja ennek a társaságnak, mely EU tucatnyi legjobb színházát tömöríti magába - Magyarországról például még régebb a Katona Színház volt, de ma már nem), Szebenben Constantin Chiriac 2ooo óta, de 22 éve nemzetközi színházi fesztivált szervez, Sepsiszentgyörgyön Bocsárdi László 1995-től - míg Marosvásárhelyen az elmúlt 24 évben 6 igazgatóváltás történt (Kincses Elemér, Kovács András Ferenc, Doktor Béres András, Doktor Kovács Levente, Kárp György, Doktor Kövesdy István...). Akkor meg mit csodálkozunk? 
   Marosvásárhelyen ma a színház ugyanis semmivel sem jobb, mint bármely más erdélyi magyar középszerű színház, lásd: Szatmár, Nagyvárad, Arad, Temesvár (kivéve a Demeter András-vezette 1998-2oo9-es időszakot, amikor Victor Ioan Frunză évről-évre hozhatta itt létre az I. osztályú előadásokat, lásd: Lorenzaccio - ezt a Duna TV is közvetítette, Sonkastratégia, Gyermekszemmel, A lecke, Hamlet, dán királyfi, Rosencrantz és Guildenstern halott), Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Kézdivásárhely.
   Lehet Marosvásárhelyre a színházba meghívni külföldről rendezőket, akár Budapestről (Novák Eszter, Bodó Viktor, Barabás Olga), Bukarestből is (Victor Ioan Frunză, Anca Bradu, Alexandru Colpacci), akár KRITIKUS-, vagy UNITER-díjasokat is, tavalyi rendezőket idénre is lehet tartogatni, helyieket (betegnyugdíjasokat is) vagy más városokból származókat, bizonyos kétes értékű előadásokat ilyen-olyan külföldi "csere-bere"-kultúrprogramok keretében el lehet vinni külföldre is, de a minőségi előadások létrejöttének alapfeltétele a hosszú távú igényes műhelymunka, amint azt fentiek szerint Kolozsvár, Szeben, Sepsiszentgyörgy is igazolja - Marosvásárhely ezt pedig nem feltétlenül, csak ritka rövid, 1-2-3 évet tartó, épp az imént említett jobbacskának tűnő periódusaiban. 
   Még régebb a jelenlegi vezér igaz gató, név szerint az jászvásári Doktor Gáspárik Attila Csaba a Művészeti Egyetem-i rektorságának idején fórumra hívta össze a város kulturális intézményeinek vezetőit egy közeljövőbeli európai kulturális fővárosi pályázat eshetősége miatt, dehát vicc az egész, utópisztikus idealizmus, révült álom, amíg a színház épületének belső-külső munkálatai sincsenek készen, amíg a színház bukaresti kulturális minisztériumi alárendeltséggel két-tagozatosként működik... Nem így van ez jobb helyeken, más erdélyi magyar színházak esetén, lásd: Szatmár, Arad, Temesvár, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely eseteit, ahol a színház a városé!
   Aztán meg milyen dolog az, hogy a 6o. életévüket betöltött színészeit (név szerint az: Kilyén Ilka, Kilyén László, Györrfy András, Szélyes Ferenc, Tatai Sándor) a színház nem fizeti meg (teljes norma esetén havi 1.ooo euró nettóval - úgyis csak 5 évük van még a nyugdíjig, és ezek a művészek kaliberükből kifolyólag tényleg megérdemelnék:-) Miközben Kozsik József a Bernády-monodráma-előadásával munkanélküli:-( Románia 2oo7 óta az Európai Únijó teljes jogú tagországa, azolta 7 esztendő is eltelt már, Franciaországban, Németországban pedig ezer euró a havi nettó minimálbér!
   Kérdezem tehát:
   Milyen színház lehet ez a marosvásárhelyi? 
   Március 15.-én nem adta a Bánk bánt! Mit is jelent ma a magyar szabadság? A város 57 ezer magyar lakóját a színházművészet adekvát eszközeivel nem szembesíti eme aktuális kérdéssel, legfennebb sepsiszentgyörgyi vendégelőadásként. Igaz, nem is tudná minőségi szinten színrevinni, főleg nem a nemrégi Bocsárdi László-rendezés után, vagy az eredeti helyszíneken, korhű jelmezekben 2oo3 óta verhetetlen Káel Csaba-rendezte operafilm után. 
   Húsvetra nem fogják a Jézus Krisztus Szupersztárt adni, bár az utóbbi évekbe akadt azért egy-két musical-próbálkozás (például a Hair a főtéri szabadtéri nyári színpadon)! Székely János Profán passióját se, főleg nem a nemrgéiben elrontott Szélyes Ferenc-rendezte Hugenották címen játszott Protestánsok után! Alina Mungiu-Pippidi Evangélistáit se! Mit is jelent ma kereszténynek lenni? Augusztus 20.-ára pedig István királyt se, főleg nem az 1983-as verhetetlen rockopera után! De ott lenne még a mindeddig fel nem fedezett Erkel Ferenc azonos c. operája is... Madách Tragédiájával pedig... nos, hát... - azzal csúfosan megbuktak nemrégiben Anca Bradu rendezésében - igaz, e MŰvel minden magyar színház meg szokott bukni, meg is írta ezt Koltai Tamás a Tragédia-előadásokat elemző könyvében! Mit is jelent tehát ma Marosvásárhelyen európainak lenni? Kitűzni a főbejárat fölé a zászlót a hajdani vörös zászló helyébe, s annyi? 
   Hahhh! 
   Tudom, hogy a Jézus Krisztus Szupersztár c. musical magyarul a Madách Színházban megy, és sok magyar nemzeti érdekek iránt elkötelezett (operett- és néptánc-rajongó) színházi szakember kissé ódzkodik tőle... 
   Alina Mungiu-Pippidi Evangélisták (le van fordítva magyar nyelvre, Magyarországon már megvolt a felolvasószínházi előadása, s egy marosvásárhelyi színész fel is tette a saját blogjára) c. UNITER-díjas legjobb új román drámáját pedig Kolozsváron évtizedek óta tervezi Tompa Gábor, és még mindig nem merte színrevinni a jászvásári ősbemutatón történt botrány miatt... 
   De mégis...
   Húsvétra sikerül-e színrevinni Székely János Profán passió („Világi szenvedés”) c. drámáját a Tizenkét dühös ember tapasztalatai után? 1954-ben, 25 évesen írta, Kolozsváron, első drámája, még életében megjelent nyomtatásban, de színházak is játszták. Ez Jézus Krisztus elárultatásáról szól, stilárisan egzisztencialista (egyébként Székely Jánosnak mind a 8 drámája egzisztencialista – nemrég ment Kecskeméten Bagó Bertalan rendezésében a Caligula helytartója, annyira jó volt, hogy felvette és közvetítette a Duna TV is). Engem annyira megdöbbentett, amikor először elolvastam, egyszerűen nem hittem el, hogy valaki ezt így megírta! Még most újraolvasva is annyira hatni tud rám... Tényleg egy nagyon erős mű, hát még ha színpadon előadják (szerény véleményem szerint hatása úgy csak még jobban felerősbödik)! Jézuson kívül (3o-as színész kell, nem kell tévelyegni ez ügyben se...) szükség lenne természetesen a 12 tanítványra, és még 3 férfiszereplőre (Kajafás, Acháb, Parancsnok). Egzisztencialista a mű, tehát semmiféle statisztára nincs szükség. 3 felvonásos, de a II. felvonás 2 képből áll, tehát az egész dráma egy szünettel játszható (tényleg hatásos dramaturgiailag is a szünetet a mű közepén, a II. felvonás két képe között tartani). NEM ajánlom a nagyterembe, egzisztencialista művet nagyterembe tilos is kéne legyen, ám sokkal inkább a kisterembe, évad végéig repertoár-előadásként. Az előadásban zseniálisan be lehetne állítani, szerény meglátásaim szerint, a színhelyeknek és színpadi szituációknak megfelelő híres festményeket: úrvacsora, Gecsemáné-kert, stb... 
   Az én könyvespolcomon még mindig ott van egyik kedvencem, Székely János (összes) drámakötete, tíz lejért el is adnám... Az én időmbe még érettségi tétel volt: Tamási Áron (Énekes madár – nemrégiben láttam A csoda címen Sepsiszentgyörgyön Bocsárdi László kiváló rendezésében), Németh László (A két Bolyai - nemrég láttam Békéscsabán, s bár nem volt valami nagy dobás, tisztességes színrevitel volt mégis, korhű jelmezekkel – nekem tetszett, egyébként MVHn is vendégeskedtek vele valamelyik régebbi könyvvásáron), Székely János (Caligula helytartója), Sütő András (Egy lócsiszár virágvasárnapja – nemrégiben láttam a Katonában Schilling Árpád kiváló rendezésében Tasnádi Közellenségét – a Duna TV közvetítette is, igaz, nemrégiben MVHn is játszták, nem valami túlzottan minőségi előadásként), hej, de szép régi jó idők...
   Kérdezem továbbá:
   Jaj, szinte feledém is! Székely János Vak Béla király c., 1981-ben írt drámája megkapta annak idején a legjobb új magyar dráma díját (Sütő András is Az Álomkommandójáért – ezt most játsszák a Pesti Színházban), s akinek ma Magyarországon KRITIKUS-díja van (drámaírónak, rendezőnek, stb...), az már lett valaki (a mi Székely Csabánknak például van a Bánya-trilógiájáért, amit még játszanak Marosvásárhelyen), az már megkérheti az árát, az már kikérheti magának (nincsenek sokan, olyan, mintha valaki Kossuth-díjat kapna) – az már egy olyan művész, aki tud valamit a szakmájáról, akinek a szavain jó lenne komolyan elgondolkodni!
   DDDDDDDDDD
   Voltak Marosvásárhelyen is I. osztályúnak tekinthető előadások, még régebb, Victor Ioan Frunză rendezte ezeket (1992 Gyermekkeresztesek hadjárata, 1993 Tom Paine, 1994 Satyricon), aztán Anca Bradu (1999 Elektra, 2ooo A tavasz ébredése - ezt közvetítette a Duna TV is, 2oo1 Madách Tragédiája), majd Alexandru Colpacci (2oo3 Két nő közt címen játszott Hamis követők, 2oo5 A negyedik nővér, 2oo7 Yvonne, burgundi hercegnő), és a velük párhuzamosan alkotó, fentebb már említett Novák Eszter, Barabás Olga, Bodó Viktor...  
   Személy szerint én földrajzilag sem tudnám elképzelni, hogy Marosvásárhely Európai Kulturális Főváros legyen a közeljövőben - a város az (ál)etnikai mezbe bujtatott politikai harcok közepette sehogyan sem tud székelyföldi euró régi jó központtá válni (legfennebb ha többségében nem magyarok laknák, na akkor nem lenne semilyen kifogás a létrejöttére nézvést), így rengeteg európai pályázati pénzektől esik el, ami évek óta szabad szemmel látható visszafejlődését eredményezi, elszigetelődését, bezárkózását, betokosodását, önnön bűvkörében ténfergő elposványosodását, elnéptelenedését, elszegényesedését - szívó (értsd: vonzó) hatása ellenére épp ellenkezőleg, még saját belső értékeit is kilöki-elveti-eltaszítja magától, gondoljunk csak arra, hogy lakosainak száma 1994-ben elérte történelmi csúcsát, a 164 ezret, azóta folyamatosan csökken, ezen belül a magyarság is, s az RMDSZ-re szavazók száma is, akárcsak a város európai zöldövezetét még ma sem elérő, évről-évre szétfaricskált fáké...
   A színház helyett újabban én a Kultúrpalota nagytermébe járok: február 13.-án adta elő a Filharmónia Donizetti Szerelmi bájital c. vígoperáját, karmester: Horváth József , április 3.-án pedig Verditől a Traviatat fogják előadni, karmester: Victor Dumănescu, címszerep: Lucia Bulucz, miközben elég gyakran játszanak operanyitányokat, részleteket különböző musicalekből (nemrég a West Side Storyból, a Chicagoból adtak) - s én, a wagneri gesamtkunstwerk egyik rajongója, inkább ezeket részesítem előnyben. Még régebb Kolozsváron láttam operát, Kodály Székely fonóját, meg Mozart Varázsfuvoláját, és azóta teljesen el vagyok ragadtatva e műfajtól. És természetesen amiket a Mezzo hétvégi estéken ad...
   Nos, ha ezek az UNITER-re jelölt előadások nem jönnek el városunkba, nehogy a helyi nézők és színháziak sokkolóan rádöbbenjenek arra, hogy mi a jó színház, és hogy milyen rosszak ők - még oly igen könnyen meglehet az is, hogy ennek hatására elpártolnak még a jelenlegi nézők is - akkor mi magunk vagyunk kénytelenek elmenni megtekinteni ezeket. A gugli térképésze Kolozsvárra 1o7 kilómétert 1 óra 49 perces menetidővel 54 lej 81 banis üzemanyagköltséggel számol, de egy autóba 5 személy fér el, tehát az üzemanyagköltségek oszlani tudnak - erre számoljunk még 25 lejes színházjegyet (www.huntheater.ro), és a visszautat is. Szeben esetén ez: 115 km - 2 ó 1 p - 65,86 lej + 2o lej a jegy (www.tnrs.ro); Sepsiszentgyörgy esetén pedig: 176 km - 2 ó 36 p - 89,8o lej + 15 lej a jegy (www.tamasitheatre.ro).
   Nos, április 1.-re részemről egyelőre ennyit. Ha kissé túl hosszúra sikeredett eme cikkem (is, régi rossz szopásomhoz híven a 1o ezer karaktert kissé meghaladván), az elolvasására szánt 1o purcot azért csak nem bánták meg - s ha netán mégis, hát akkor tessék kérem Mikes Kelemen Törökországi leveleit olvasni, van belőlük cirka 2o7... Tényleg nem szeretnék Bernády toronyórájának pincéjébe bilincsreverve zárva kerülni, a sötét hidegbe a patkányok közé, kenyéren és vizen tengődve gyertyafénynél olvasva Dosztojevszkij összes regényét negyedóránkénti harangkongással a fejem fölött! Mert hát végülis igaz a külvárosi lakótelepek nyomortanyái között játszadozó gyerekek csúfolkodó versikéje: "Biciklit tégy segged alá, / S úgy tekerd magad világgá! / Gi-gá-gá, vi-lág-gá! // Budapestig meg se állj, / Magyar állampolgárságod vár! / Gi-gá-gá, 'pol-gár-sá-god-vár! // Költő vagyok, nem kontár: / Kossuth-díjam imponál, / Költőin is Koltón is, / Csak az él itt, ki vagy vonyít vagy l(sz)op, híjjj, stb...
   Írám vala mindezeket a sorokat Marosvá sár helyütt, március 27.-én, a színház világnapján, fél butélia tokaji szopogatása közepett.

40 megjegyzés:

  1. Dehát Marosvásárhelyről egyik volt tanárod, méghozzá, ha jól tudom, fő tantárgyból, Dr. Ungvári-Zrínyi Ildikó, de leendő Dr. Boros Kinga is, tagja a magyar Színikritikusok Céhének!

    VálaszTörlés
  2. Tagnak ugyan tagok, ám a magyar színikritikusok díjára nem szavazhattak, hisz az évi legkevesebb 9o különböző magyar előadást nem tekintették meg!

    VálaszTörlés
  3. Mi bajod neked ezzel a gruppenhecci bohóccal? Jobb dolgod nincs, minthogy állandóan csak őt piszkálgasd?

    VálaszTörlés
  4. Micsoda stílus! Micsoda stílus! Micsoda stílus! Ó! Ó! Ó!

    VálaszTörlés
  5. Valaki el kell végezze ezt a mocskos melót is...

    VálaszTörlés
  6. A havi ezer euró nettót nem biztos, hogy a színháznak biztosítania kellene a 6o. életévüket betöltött színészeinek! Van ma Magyarországon 12 Nemzet Színésze, ők megkapják a havi 5oo ezer forintot, mint az országgyűlési képviselők, na ők, kaliberükből kifolyólag valóban megérdemlik. Amúgy meg még egy-egy Kossuth-díjas, vagy akár Kritikus-díjas, vagy -jelölt színész havi nettó jövedelme sem minden esetben képes elérni ezt a számunkra még mindig nagy összeget (az ilyesféle igazgatóké, rendezőké, drámaíróké viszont könnyebben). Egy színművésznek, még ilyen „idős” korban is, alapvető lételeme, hogy munkáját szerepekre, egyszerre akár több előadásban, több színháznál játszva is szétossza, s ebből eredően bevételi forrásait is egyszerre több helyről biztosítsa. Munkája szempontjából ez az egészséges, kerülendő is lenne az egy helyre való betokosodás. A havi ezer euró nettót megközelítő összeget tehát több kisebb helyről egyszerre lehet megkeresni. A legjobbaknak, persze. Vagy sem...

    VálaszTörlés
  7. Ha jól tudom, Tatai nem tagja a Tompa Miklós Társulatnak! Kozsik felesége pedig nem munkanélküli, sőt: doktorátusa van...

    VálaszTörlés
  8. A Tompa Miklós Társulat Sorin Militaru-rendezte 2o11-es Makrancos hölgyét Berekméri Katalin címszereplésében nemrégiben adta a Duna TV is! A POSZTra is kijutottak, és Bukarestbe az FNTre is, sőt a Kritikus-, UNITER-díjba is bekerültek a Bányák!

    VálaszTörlés
  9. Na hallod, te! Mi bajod neked az RMDSZ-szel? Ha te lennél a helyükbe, te is ugyanazt csinálnád! Akkor meg mit kukorékolsz te itt a szemétdombodon, ha, he?

    VálaszTörlés
  10. Mit csináltak nekem az elmúlt 24 évben? Szemétdombi elcigányosodást? De hisz a rossz kormányzás bűn! A magyar wikipédia RMDSZ szócikke szerint az RMDSZ 199o-ben 991 ezer szavazatot kapott, míg legutóbb, 2o12-ben, 22 év után tehát, majdnem 3 x kevesebbet, azaz 38o ezer szavazatot kapott a parlamenti választásokon, miközben a 2o11-es népszámláláson 1 millió 237 ezren vallották magukat magyarnak. Döbbenetes. Ha ezt Markó Béla fel tudná fogni, nem tudna többé életébe mosolyogni! A napokban megint bekopogtak hozzám fellelkesített küldönceik, valamiféle aláírást gyűjtögetni. Megkérdeztem tőlük, nem látták-e jól a lépcsőház bejáratánál a postaládák mellé kifüggesztett közköltség-listán, hogy cirka fél éve nem tudok közköltséget fizetni? Szemeiket lesütötték, szótlanul tébláboltak, majd kelletlenül elkullogtak a szomszédomhoz. Mindeközben Markó Béla frissen vásárolt szentkirályi villájában jóllakottan henyélve középszerű haiku- és szonettköteteit adatja ki állami pénzeken! Pedig hát nem kellene csak Katona József 182o-as Bánk bánjának II. szakaszából (felvonásából) elolvasni Petur, a III. szakaszából pedig Tiborc, Bánknak szóló ellenérveit – mintha ma írták volna, s nem majdnem 2 évszázaddal ezelőtt!

    VálaszTörlés
  11. Köszönjük, de a Tomcsa Miklós Társulat továbbra sem szándékszik igényt tartani sem művészeti tanácsadóra, sem menedzser-asszisztensre!

    VálaszTörlés
  12. Czirják cigány, Czirják cigány, I-Á, I-Á!!!

    VálaszTörlés
  13. Na hallod, kedves névtelen, ki is vagy te tulajdonképpen? Tompa Gábor? Tompa László? Tompa Mihály? DDD Ami pedig engem illet... Ţiriac vagy Chiriac, ki tudná azt ma már oly pontosan megmondani? A Czirják-család története hivatalosan írásban 1478-ra vezethető vissza, Hunyadi Mátyás korára, levéltáraiban a latinos Chyryakos (olvasd Khirijákosz) név szerepel.

    VálaszTörlés
  14. Az operett hungarikum lett, az Operettszínház pedig átkerült a kulturális államtitkársághoz. A néptánccal pedig mi lehet a bajod? Régebben még azt írtad, mennyire szereted a népballadákat!

    VálaszTörlés
  15. Hümmm... A párizsiak talán levédették maguknak Offenbachot? A bécsiek Strausst? Az operett hungarikummá való emelését színházművészeti-szakmai szempontból én nem látom feltétlenül indokoltnak (akkor már miért nem Madách Tragédiáját, Vörösmarty Csongor és Tündéjét tesszük meg hungarikumnak?!...), bár érteni vélem az ezt elősegítő jelenlegi kultúrpolitikát. Szerény véleményem szerint nyugisan maradhatott volna az adott fővárosi kerületnél, a VI.-nál, a terézvárosinál, hisz jelenleg úgyis a főváros egyik legjobban működő színháza, 1oo %-os a telítettsége. (az állam általában azzal kéne foglalkozzon, ami nem működik - ami pedig jól működik, mint az Operettszínház, azt nincs miért szárnyai alá vegye, babusgatni, kényeztetni, istápolni, hisz megáll az a saját lábán is). Szerény meglátásaim szerint a kulturális államtitkárságot nem inkább az Operett-, mint inkább a Nemzeti Színház kéne foglalkoztassa... Meg a POSZT... Legalább olyan szinten, mint Franciaországot a Comédie Française és Avignon!!! Az autentikus folklórt aktuális koncepciók szerint adaptáló hivatásos produkciókkal semmi kifogásom, kiemelt támogatásukkal jómagam is egyetértek ebben a kulturális identitásokat is devalválni igyekvő globalizálódó Európában.

    VálaszTörlés
  16. A műsorpolitikát illető meglátásaiddal valóban egyetértek. Nekem is az az érzésem, hogy a jelenlegi irány hogy is mondjam csak... nem szembesíti a nézőket a színházművészet adekvát eszközeivel a saját aktuális kortárs valóságával. Nem tart tükröt, ahogy Shakespeare írná. De, ne szólj szám, nem fáj fejem: lehet, hogy a színház fenntartójának éppen ez a célja, a jelenlegi igazgatók által...

    VálaszTörlés
  17. Hogyhogy nem szembesíti? S a Bányák telt házas, kritikus- és UNITER-díjas előadásai akkor miről szólnak?

    VálaszTörlés
  18. Szopogasd csak továbbra is szép nyugisan tokaji butéliád, az való neked, te irka-pirka-firka kukurigú, teatromániákus hipokonder, mizerikordiás mizantróp, ganyi zagyfagy-kaka!

    VálaszTörlés
  19. Mi van, haver, nem hozta meg az angyalkád a Karácsonyfa alá Budapestről a friss Bánya-kötetet? S Bukarestből a Nosztalgikus utasokat sem? Ej, ej, ej!

    VálaszTörlés
  20. Kivel tévesztesz te itt össze? A Művészeti Egyetem doktoraival, hogy könyvespolcom ontsa magából ezeket a remekműveket? A Nosztalgikus utasokat jómagam is elismerem, hisz most frissibe kapta meg az UNITER legjobb új román dráma díját – milyen jó lenne ezt az előadást Marosvásárhelyen is látni, akár vendégelőadásként is! Én januárban Albert Camus Közönyét olvastam el. Még régebb a Pestisét is olvastam... Meg a Caliguláját, Félreértését is... Tetszettek is, a maguk nemében, de a leginkább persze mindmáig a Caligulája!

    VálaszTörlés
  21. Marosvásárhelyen, de úgy általában ebben az országban sincs az a lépcsőház, ahol mindenki naprakészen képes lenne a közköltségét kifizetni. Adósok minden lépcsőházba akadnak, gyűjtik szegények a késedelmi kamatot. Mit van mit tenni? A vízszolgáltató néha-néha a város 3 legnagyobb adósánál elzárja a vízcsapokat, oszt' annyi...

    VálaszTörlés
  22. Hirdeti az RMDSZ immár 24 esztendeje az erdélyi magyarság egyetlen lehetséges mindenkori megváltóját, a Messiást, de a valóságban már a Vörös-tengeren sem képes átkelni!

    VálaszTörlés
  23. Csak az RMDSZ? Messiási pózokban tetszeleg minden romániai párt, ott vannak a parlamentben a szocialisták, liberálisok, demokraták, s mellettük még valami DD-féle néppárt is... Semmire sem képesek, csak szétszedni ebben az országban még azt is, ami még úgy-ahogy, de jónak, működőképesnek mondható. Hát ez az a híres kormányprogram?

    VálaszTörlés
  24. Jól írtad, kedves névtelen! A nyugati demokráciákhoz képest a romániai mondhatni nem is létezik. Míg Franciaországban kevesebb megszorító intézkedésekért a franciák képesek Párizs belvárosát teljesen szétverni és felgyújtani, 3 napig beszüntetni a munkát, hogy lebénul a teljes ország, hogy az államelnök térdepelve rimánkodik, hogy hagyják már ezt abba... Addig mi van itt Romániában? Aláírásokat bármennyit lehet gyűjtögetni, másnap úgyis a kukába dobják! Tüntetni is lehet, bármiért, bármikor és bármennyien, a rendőrség úgyis szétver mindent! Miközben az ország kezd szemmel láthatóan kicsit nyugatiasodni, addig az állami apparátus abszurd berendezkedései, eszement emberei, totalitarista eszmeisége 24 évvel ezelőtti állapotokra degradálódott! Románia Európai Úniós felvétele a Nyugat politikai tévedése volt.

    VálaszTörlés
  25. What is Europe meaning for Romania? A good looking flag, and nothing else? What the'

    VálaszTörlés
  26. Igen, és minden egyes országgyűlési képviselő mögött szavazatok vannak! Tehát a választópolgárok szavazták őket oda be!

    VálaszTörlés
  27. Persze, de nem azért, hogy 4 éven át semmi mást ne csináljanak, minthogy szétverjék ezt az országot, már legalábbis ami még maradt belőle!

    VálaszTörlés
  28. Still... I'm thinking... Romania is even nowadays the biggest country in Balkan...

    VálaszTörlés
  29. Nem hagy nyugodni ez a Bánk bán még ma sem! A II. szakaszban Petur érveit kicsit úgy képzelem el, mintha a jobbikos Vona retorikájának modoros paródiája lenne, a III. szakaszban Tiborc panaszát pedig mint egy indiai származású nomád nép tagját... (hisz ne feledjük: a Bánk bán egy Feydeau-dramaturgiával megírt schilleri király(nő)dráma)

    VálaszTörlés
  30. Marosvásárhelyen opera előadására egyetlen alkalmas hely van, az pedig a Nemzeti Színház nagyterme. A Kolozsvári Állami Magyar Opera szokott az utóbbi időbe ide elég rendszeresen eljönni, szerény véleményem szerint nagyonis helyesen. Isten tartsa meg eme jó szokásukat, hogy a továbbiakban is minden évben itt legyenek valamivel, legjobb produkciójukkal, sőt, miért ne, akár összes előadásukkal is! (amíg nézőjük akad)

    VálaszTörlés
  31. Igen. Mégiscsak jól írtad kedves névtelen! A Tomcsa Miklós Társulat műsorpolitikájából hiányzik két elem, irányvonal, az évadonkénti kötelező operett és/vagy musical. Más erdélyi magyar színházak nem szégyellik rejtegetni eme téren sem tehetségüket (mint ahogy régebbecske, szebb időkbe itt is voltak ilyes téren próbálkozások), elvégre ez is színház, főleg, hogy az operettet újabban hungarikummá emelték, az amerikai musicaleket pedig sikeres magyar fordításokban játsszák az anyaországban már jó hosszú évek olta. A műsorpolitika másik hiányos elementuma pedig a helyi, marosvásárhelyi, még itt lakó vagy innen már elszármazott drámaírók jelenléte. Ugyan már ki ne olvasta volna C. Á. újságíróskodó-irodalmárkodó-bloggerkedő-önmagát újabban „kritiKUSSS!!!”-ként defineáló teatrológus, szabad színházi szakember, vasút-, Playboy- és operarajongó, a tatabányai Új Forrásban nemrégiben megjelent Új magyar Látó-drámák c. tanulmányát? Igaza van: ezen nyomtatásban már megjelent marosvásárhelyi új magyar drámáknak ott lenne a helyük ősbemutatóként a kisterembe, egész évadba a bérleteseknek: évi egy! (most nem szeretnék itt neveket sorolni, ez nem az a hely, de nagyobb nyitottság, szélesebb körű változatosság, éltetőbb dinamizmus lenne elvárható az aktuális műsorpolitkától – más erdélyi magyar színházak havonta tartanak egy-egy új bemutatót, s rengeteg vendégelőadást fogadnak – ennek következményeként betokosodásuk, elposványosodásuk, ellaposodásuk szinte kizárt)

    VálaszTörlés
  32. Dehát a Hogyne, drágám! c. új magyar operett műsoron van még ma is, most mutatták be szilveszterkor! S ebben az új évadban pedig, szeptember 1. olta, a havi egy bemutatót kihozták eddig, kukurigú! Szeptembertől áprilisig 8 hónap telt el, tessék, itt van a 8, nem is 8, de 9 bemutatójuk:Tarelkin halála, Hogyne, drágám!, Alkésztisz, Erdő, Az ördög próbája, Túl a Maszat-hegyen, Kalauz nélkül, Kényszerleszállás, Az ajtó.

    VálaszTörlés
  33. Na hagyjatok már engem! Ez a fajta terribilizmus nem az én terepem!

    VálaszTörlés
  34. De hát Árpád! Mégis mit gondolsz? Van 11 erdélyi magyar színházunk: Szatmár, Nagyvárad, Arad, Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely. Az évben van 12 hónap, ebből vonjuk ki a 3 nyári szünidőt, marad 9. Szorozzuk meg ezzel a 11-el, hisz mindegyik kihoz havi egy-egy új bemutatót, az 99. Ennyi erdélyi magyar színházi előadás készül minden évben. Ebből jelenleg 2 van az UNITER-jelöltek között. Ez a csúcs. A többi 99 – 2 = 97 is színház! A sport terepén is hány versenyző áll a rajthoz, és dobogó mégis csak 3 van!!!

    VálaszTörlés
  35. Színháznak színház, de milyen minőségű, he? Színháznak színház tehát, helyi bérleteseknek való. (ahogy elfogytak a bérletesek, azonnal le is veszik a műsorról) Színházi massza: cukrozott kaka. Lokális efemer valőr: nesze semmi, fogd meg jól. Purc. Nyekk. Fing. És ez adja a színházi működés törzsanyagát. Ebből áll a színház: a „havi egy bemutatót bármilyen minőségben, de kihozni” kényszere. Ez tartja fenn/el/életben a színházat. A szétterülő középszerűség üzemszerű működése, mely még ki is kéri magának, hogy ő kultúrát csinál, holott már sóbizniszt is alig, s melynek potentátabb tagjai a nyomorgó többségnél kicsit jobban megszedhetik magukat. Sokan meg kell éljenek belőle. Államilag minimálbéren támogatva. Ha valaki mégis kidől/bele/kifárad közülük, máris legalább 11-en jelentkeznek helyébe – ettől ma már nem kell félni.

    VálaszTörlés
  36. Dehát Árpád! Nemcsak az UNITER az egyetlen lehetséges csúcs, hisz ott van még a KRITIKUS-díj, aztán a POSZT, no meg az FNT! Ide se jut ki akárki! (MVHról mostanában csak a Bányák) Tévéfelvétel pedig évi egy készül a Történelmi Magyarország színházi előadásai közül! Burrr-burrr-burrr!!!

    VálaszTörlés
  37. http://hu.wikipedia.org/wiki/Giuseppe_Verdi

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Traviata

    https://www.youtube.com/watch?v=n3N2tYOXm4E

    VálaszTörlés
  38. kritiKUSSS
    polémiKUSSS
    szatiriKUSSS
    ukmukkfusss
    tusss

    VálaszTörlés
  39. Szopogattál?....jól be is rúgtál a végére, nem?

    VálaszTörlés
  40. A Nosztalgikus utasokat eddig, sajnos, még egyetlen színház sem mutatta be! Felolvasták Bukarestben, az FNT keretén belül, az NSZ kistermébe... De, ettől fügetlenül, MVHn még ősbemutathatná a Liviu Rebreanu Társulat... Ha nagyon akarja...

    VálaszTörlés