Összes oldalmegjelenítés

2013. július 1., hétfő

Egy letűnt vasút nyomában

(Erdély északkeleti részén, valahol Beszterce közelében, gyalogtúra-ajánlat, csak a letűnt vasutak iránt rajongóknak)

          Hétfőn, ebéd után, 14:3o-kor indulunk Marosvásárhelyről a 4145-ös számú, két, 1989 előtt gyártott másodosztályú fülkésvagonból álló, újabban „régió” elnevezésű személyvonattal Beszterce Északira, 17.9o lejes jeggyel. A 4o5-ös számú mellékvonalunkon mindenhol megállunk (kivéve a még 1989 előtt felszámolt marosszentgyörgyi, ill ernyei megállókat – lám itt győztek az ügyes, fürge kis maxi-taxik!), de csak az 1 perces utascserék erejéig, így elég dinamikusnak tűnik az egész utazás, 32 km után Régenbe, újabb 22 km után pedig Dédán vagyunk, ahol nemcsakhogy megfordul, de még mozdonyt is cserél a 4oo-as fővonal itteni szakaszának önműködő térközjelzőkkel is ellátott villamosítása miatt, újabb 47 km után pedig Szeretfalván is megfordul, hogy letérhessen a 4o6-os mellékvonalra, de mozdonyt már nem cserél (ugyanaz a mozdony átfut a vonat egyik végéről a másikra), mert a villamosítás innen tovább folytatódik érdekes módon még a mellékvonalon is, melyen újabb, 11 km után végül 18:22-kor Beszterce Északira érkezünk. A vasúton mért 112 km-t (egyenes vonalban 66 lenne) tehát 3 ó. 8 p. alatt tettük meg: ez 35 km/ó-s átlagsebességet jelent (egyenes vonalba 21 lenne) – a valós sebességek azonban ennél jóval nagyobbak is lehetnek, mert a menetidőből nem vontam ki a megállások idejét, nem beszélve arról, hogy bizonyos jobb szakaszokon gyorsabban, bizonyos rosszabb, gyengébb szakaszokon lassabban halad a vonat, egy szó mint száz, a 1oo km/ó-t világos, hogy errefelénk nem éri el sehol, mert a vasúttal párhuzamosan haladó, Körtvélyfája – Petele között haladó európai út mentén, ahol az autók legtöbb ennyivel haladhatnak, mind simán megelőznek. De végül is ne feledjük, hogy egy mellékvonal az egy mellékvonal, s több mint 1oo (12o) km/ó-val jelenleg csak a felújitott európai folyósókon haladnak a vonatok, azaz Bukarest és alföldi környékén, ahol több tíz-száz kilómétereken csak nyílegyenes a vonal...
          Beszterce Északiról több mint egyórás szünet után 19:3o-kor a kolozsvári Regionál kft 1989 előtt gyártott, két másodosztály-vagonos, Franciaországból másodkézből vásárolt sínbuszával utazunk tovább a vasúton 24 km-re lévő 7. megállóig a 15128-as számú „régióval”, Borgóprundig, ahova 2o:13-kor már meg is érkezünk (vigyázzunk, mert a vonat csak 1 percet áll, és továbbhalad) – jegyet induláskor a kalauz ad már fent a vonaton, ez 4.4o lejbe kerül. Ezen a vonaton a körülmények hirtelen érezhetően nyugat-európaiakká válnak. A hétfő éjszakát itt töltjük.
          Meglepő, mennyire hiányzik itt a vasút mentéről a szemét, és cigányokkal, igaz, magyarokkal, de még kóborkutyákkal sem találkozunk, legfennebb a hátsó kertek végében a házőrző kutyákkal, de nem annyira veszélyesek, nem is bántanak, ha mi sem hágjuk át az általuk őrzött háztáji területeket. A helybéliek meglepő módon szívélyesen fogadják a turistákat.
          1914-1915 között, az I. világháború kellős közepén, tehát még az Osztrák-Magyar Monarhia területén, mindössze 8 hónap alatt épült egy 12 megállóval rendelkező, 34 km hosszú (más források szerint 54), egyvágányú normál vasútvonal (ebből 24 km a Kárpátokon az 1.227 m magas Borgói-hágón át haladó 58-as számú európai út mentén, kedden mi is felgyalogolunk ezen a távon) Borgóprund (495 m tengerszint feletti magasság) – Dornișoara (1o4o m) között, noha a két helység között légvonalban alig 25 km a távolság. A vasút Besztercét kötötte össze Vatra Dornei-en keresztül Bukovina központjával, Suceava-val, tehát Erdély északkeleti részét Bukovina délnyugati részével. 
          Dornișoara a Floreni vasúti csomópontból érkező 516-os mellékvonal délnyugati végállomása, a CFR ez év január 1.-től, az NVA kérésére veszteségesség miatt itt is felfüggesztette a személyszállítást (a mi, 4o5-ös mellékvonalunk még nem veszteséges, bár még mindig elég sok cigány és falusi utas potyázik egy-két megállót), privát vonatok még nem jelentkeztek.
          A Borgói-hágó közelében egy Dracula-nevezetű, Vlad Țepeș által soha nem látogatott szálloda, melyet 1983-ban építettek, egy középkori kastély stílusában. A kedd éjszakánk itt töltjük. A szállás árát alkudni lehet, ha csoportosan megyünk és sok az üres szoba, az árba foglalt reggelit viszont nem érdemes kihagyni... A „középkori” kastélyszálló mellett a Báránykő nevű kolostor található, 5 hektáros természetvédelmi területtel. Szerda reggel 8-kor folytatjuk utunk, a hágó előtt 1145 m magasságban jobbra letérve az 5 B jelzésű útra, be a sűrű, sötét fenyőerdőbe, le egész a Dorna-patakig, légvonalban 5, országúton 1o km-t kell gyalogolnunk  Dornișoara-ig, a szerda éjszakát itt töltjük. A vasúton alagút, viadukt, híd, és semmi ilyesféle látványosság nem épült. A háború miatt nagyon gyorsan kellett építkezni (több ezer hadifoglyot is dolgoztattak itt), az idő sürgetett, mindenféle gondolkodás és előzetes tervezgetés nélkül, a döntés egyszerű volt: a vasút az út mentén halad, és követi is annak meglehetősen meredek emelkedését. A helybéli lakosok szívesen eligazítnak, még készségesen meg is mutatják a vasút valamikori töltését. Jobbra a Kelemen-havasok, balra a Borgói-havasok fenyves oldalai, medvékkel teli, de az aszfaltozott országúthoz nappal nem mernek közeledni. A helybéliek itt is többnyire fakitermeléssel foglalkoznak, akárcsak a székelyek, különböző erdei gyümölcsök-, meg gombagyűjtögetéssel, ám a  túlzott erdőirtások itt-ott meg is látszanak, árvíz, földcsuszamlás veszélye továbbra is fennáll.
          A vasút emelkedése 2,4%-os, azaz minden egyes 1oo méter 2,4 métert emelkedik. Ez egy olyan meredek emelkedő, hogy a világon mindenhol kerülik a vasút ilyetén építését. Ráadásul ez a vasút akkoriban még nem is volt villamosítva, nem is nagyon lehetett, mert a vasútvillamosítási láz csak jó néhány évtizeddel később kezdődött el, még csak Dízel-mozdonyt sem tudtak akkoriban használni, csak gőzmozdonyt! Bár igaz az is, hogy Romániában ma a Tömösi-hágónál a legnagyobb a vasút emelkedése, 2,7%-os, no de itt megduplázott villamosmozdonyok vontatnak (és azok is fokozatos lassulásra kényszerülnek, amúgy meg sorra sülnek fel, állandóan rövidzárlatok keletkeznek ezen a szakaszon, nemcsak elavult régiségük miatt), és bizony itt is túl éles, túl sok kanyar van, s az itt lévő, „U”-szerűen önmaga fölé emelkedő alagutat (bemegy lent és fölötte jön ki, mintegy a hegy belsejében a föld alatt megfordulva) ma egy újabb, egyszerű, egyenes alagúttal szeretnék lerövidíteni – ál-”európai” folyósóról lévén szó, kérdés, hogy Brüsszelben rábólintanak-e, de első rálátásra teljesen biztosra vehető az újabb, egyszerűsítő megoldás győztes volta... Mert bizony ennek a Borgói-hágóig emelkedő vasútvonalnak egy másik tehnikai rendellenessége volt, hogy 23o darab 2o méter (8%-os gradiáns) vagy annál kisebb sugarú kanyart számlált. A vonat azonban nem nagyvárosi utcai villamos, a vonatok nem is képesek az utcai villamoshálózaton közlekedni: a túl éles kanyarok miatt (kisiklanának, vagy tönkremenne a forgóvázuk, értsd: kerekeik), melyeken egy-egy utcai villamos egy utcasarkon akár 9o fokosan is bekanyarodhat, vagy akár a meredekebb emelkedőkön is felkapaszkodhat (a vonatnak ez esetben a fékrendszere romlana el leereszkedéskor, és ismét kisiklana, kapaszkodáskor viszont megfelelő tapadófelület hiányában nem bírna felmenni, és minduntalan visszacsúszna), igaz, csak önmaga, egyedül, mert egy mozdonynak még képesnek kell lenni legtöbb 2o személyvagont is vontatni, vagy legtöbb 5oo méter hosszú tehervonatot...
          Mégis, félóránként egy (mint manapság Marosvásárhelyen, kivéve persze az éjszakákat), csak 6 vagonból álló vonat haladt át itt. A 34 km-t 2 és fél óra alatt tette meg, tehát kb. egy lószekér 1o-15 km/ó-s sebességével.
          Ez egy nagyon nehéz szakasz volt, ennek ellenére az osztrákok mégis az akkori Lengyelország délkeleti- (Galícia), ill. Moldva északnyugati (Bukovina) részéről az I. világháború végéig ezt a szakaszt az akkoriban nagyon igénybe vett CernăuțiSzatmár közötti fővonalként használták. A használat során megrongálódott vasutat újraépítették (úgy kell ezt elképzelni, mintha az utcai villamoshálózatra minduntalan vonatokat engednénk fel), s nemcsak a két világháború között, de még a II. világháború után is fővonalként használták, mivel ebben a régióban a Kárpátokon át nem vezetett egyetlen más vasútvonal sem, mivel akkoriban még nem is nagyon léteztek más vasútvonalak. Két lehetőségük lett volna, ám mindkettő túlságosan költséges és messzi lett volna, ezért mindkettőt el is vetették: egy északibb, de az az akkori Lengyelország, ill. Csehszlovákia délkeleti területein haladt volna, vagy a délibb változat, a Tatros-folyó mentén a Gyimesi-szoroson át... Használták ezt a vasutat tehát KÉNYSZERBŐL, a lassított, erőltetett, normál személy- (menekülő civil lakosság), ill. teherforgalom mellett a háború miatt rengeteg hadiszállítmány, gabonarakomány, katonavonat haladt itt át, nem beszélve az oroszok által elfoglalt területek vasútvonalairól az osztrákok által visszavont szinte összes mozdonyról, vagonról, tolatási sebességgel, mint ma az ipari vágányokon, annak ellenére, hogy az összes itt áthaladó vonat (mozdonyok, vagonok) forgóváza a pályaviszonyok miatt komoly rongálódást szenvedett, míg a dési, apahidai, kolozsvári kocsiszínekből, javítóműhelyekből a rozsdatemetőkbe nem kényszerültek.
          A II. világháború után a terepviszonyok alapos elemzése nyomán a vasutak vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy ezen a vonalon ennél jobb vasutat nem lehet építeni. Így egy újabb lehetséges útvonalat kerestek, még a közelbe, és hamarosan meg is találták a Borgói-hágótól alig 1o km-re északra, az Ilva-patak mentén, ahol a terepviszonyok megengedték a tehnikai előírásoknak megfelelő vasút megépítését: jelentősebb sebességcsökkenés nélküli enyhe emelkedők, nagy ívű kanyarok, bizonyos jobb szakaszokon akár 1oo km/ó-s sebesség, ill. akár a leghosszabb, 2o vagonos  személyvonatok, 5oo m-s tehervonatok közlekedésének lehetősége. 1939-ben nyitották meg a Floreni – Kisilva közötti 5o2-es számú mellékvonalat ugyan, de Kárpátokat átszelő stratégiai fontosságú, mára már önműködő térközjelző-rendszerrel ellátott, (bizonyos bukovinai szakaszain dupla) villamosított vasútvonalat, amit esetleges fennálló veszteségesség-gyanúja ellenére sem fognak soha bezárni, még az NVA óhajára sem. Eme új vasútvonal megnyitásával a Borgóprund – Dornișoara közötti szakaszon, 28 év intenzív használat után, végleg leállítottak bármilyen vasúti forgalmat.
          Ahogy az utolsó vonatot is leállították, mindent szétlopkodtak az ottlakók: síneket, csavarokat a begyűjtőközpontokba, fabordákat eltüzelni, váltók, jelzések, bakterházak tetőcserepei, gerendái, ablakai, ajtajai, a berendezések, a töltésről a kavicsot is mind elhordták falvaik mellékutcáira, ismerős ez az eset számunkra is, lásd a Nyárád-menti (hajdani) kisvasutat. A vasutaknak a felszámolás sok pénzbe került volna, ez egy veszteséges munka, a begyűjtőközpontok annyit sem fizetnek, hogy a felszámoláson dolgozó munkásokat ki lehessen fizetni, ezért inkább hagyták, hogy az ottlakók végezzék ezt el, s a természet. Csak a töltés maradt meg, alig felismerhető.
          Fényképezőgépet mindenképp vigyünk magunkkal. Mobiltelefont errefele aligha fogunk térerő hiányában használni...
          Szerda éjjel tehát Dornișoara-n fogunk aludni, ám csütörtök reggel 8-kor már indulhatunk is vissza, ám ezúttal egy délebbi úton, a Beszterce folyón épült Colibița gyűjtőtó irányába, a csütörtök éjszakát itt töltjük. Innen egy hajdani, az 192o-as években épült, s az 196o-as évek végéig működő, 3o km hosszú keskenyvasút vezet vissza az alig 7 km-re fekvő Borgóbesztercéig, ahova péntek reggel 8-kor indulunk. A péntek éjszakát viszont jó lesz Borgóbesztercén tölteni, pihengetni... És csak szombaton, a már fent leírt körülmények között, ám ezúttal 13:53-kor indulunk a 15125-ös „régióval” (1 percünk van a felszállásra), Beszterce Északira 14:36-kor érkezünk, ahol az átszállás közel egyórás szünideje alatt nyugodtan “megebédelhetünk” még az állomáson egy-egy frissen sült miccset (annyi gyaloglás után megérdemeljük, s a sült hús amúgy az egészség szempontjából minden nap kelendő kaja lenne, ugyebár), s rá a nagy kólát, majd 15:3o-kor indulhatunk is tovább, hazafele, a 4144-es „régióval”, mellyel a Székelyföld orbánbalázsi fővárosába, Marosvásárhelyre érkezünk jóval a vacsora ideje előtt, 18:47-kor.
        
(Jó kirándulást tehát! Figyeljétek a következő blogcikkemet is, hisz sorozatunk következő részében valahova Erdély délnyugati részére, a Hátszeg közelébe lévő Vaskapu-szoroshoz kalauzolom el olvasóimat, szintén egy letűnt vasút nyomában...)


megjelent Nagyváradon, a Várad c. irodalmi havilap 2o13/8.-as, augusztusi számában (a II., blogomban nem olvasható résszel együtt)

106 megjegyzés:

  1. Na igen! Háborúba hogyan építették a vasutat? Ukmukk-fukk! Kiment 3 „mérnök” a terepre, s ahol szabad szemmel „jónak látta”, az országút mentén, már tették is le a sima földre a vasutat a legolcsóbb, leggyengébb anyagokból, semmi geológiai-geográfiai előtanulmányok, semmi terv nélkül... 2%-os emelkedés már nem ajánlott egyetlen vasútnak sem, a túl éles kanyarokról nem is beszélve’ Normális körülmények között a világon mindenhol egy vasút garanciája 1oo év! S még így is, itt-ott egy-egy hegyomlás, földcsuszamlás, árvíz...

    VálaszTörlés
  2. Normális körülmények között igen, békeidőben. Amikor nem 3, de legalább 33 mérnök gondolkozik az építésen, sokszor több mint egy éven át, és nem is a legolcsóbb, értsd: leggyengébb anyagokból dolgoznak. S még így is, még ma is, itt-ott, a használat során kiderülnek ilyen-olyan egyszerűbb variánsok, kiigazítások, amiket néha meg is csinálnak. A földcsuszamlások, árvizek a mértéktelen erdőirtások miatt vannak, nem azért, mintha rossz helyre, vagy rosszul építették volna meg a vasutat. Ha valahol összeomlik egy-egy híd, az is csak azért van, mert túllépte a 1oo éves garanciáját! Nem figyelted meg, hogy országunkban hány vasúti hídon van sebességkorlátozás? Csak a mi kis 4o5-ös mellékvonalunkon Dédán a Maros-hídon, Régenbe a Görgény-hídon, és Radnót – Ludas között a 2 Maros-hídon, ahol már találtak is egy egyszerűbb variánst e 2 híd kikerülésére. Csak várni kell még, míg össze nem omlik legalább az egyik. Addig – jó hazai szokás szerint – eszük ágába sincs hozzáállni a jobb változat megépítéséhez. Mint mondják: nincs pénz. Teszem hozzá: pénz az van bőven, csak máshova mennek. Már láttuk Brassó – Szeben között is nemrég, Kercfalván egy híd omlott össze, még jó, hogy vonat nélkül (5 perccel az összeomlás előtt ment át egy személyvonat) – leállt a forgalom, s míg (több éven át) újjá nem építették, addig Kiskapuson keresztül kerültek jó nagyot a vonatok, az ottani forgalmat terhelve jócskán meg. Most nemrég Bukarest – Giurgiu között Grădiştea-nál omlott össze egy Argeş-híd – itt is áll a forgalom, bár 1989 óta készen áll mellette a Csiáó-féle új híd, csak a déli lejárata hiányzik még, addig pedig Videle-n keresztül kerülnek jó nagyot a vonatok... A normális az lenne, hogy ha valami elromlik, azt azonnal helyrehozd, nem mind mifelénk, ahol egy-egy híd összeomlása halálra ítél egy egész régiót, s ígérgetnek térképfirkálászások által ilyen-olyan soha meg nem épülő autópályát helyette! C-c-c!!! És ezt nem közgazdaságtanból, hanem pszihológiából tanítják a sulikba, de ezt ne kérdezd politikusainktól, mert őket más érdekek irányítnak, mintsem az iskolában tanult szép s jó dolgok...

    VálaszTörlés
  3. Milyen hosszú lett ez a cikked (is), mint valami prousti regényfolyam! Idő kell, míg az ember elolvassa! És milyen apró betűkkel írsz! Türelem és figyelem kell, míg az ember elolvassa! De legalább éjfélkor már feltetted...

    VálaszTörlés
  4. Mit akarsz? Legyek rövid? Olyan rövid, mint egy sms: „Európa. Euró? – Pá! – Eurábia...” (Idő, türelem, figyelem – kiveszőfélben lévő értékek... C-c-c!!!)

    VálaszTörlés
  5. Hát ha nem is mint egy sms, de a képernyőm nagyságát semmiképp se írd túl!!!

    VálaszTörlés
  6. Hé, te, haver! Ó te nagy (t)okos! A vonat az nem repülő, hogy egyenes vonalba menjen! Még a repülők se mennek egyenes vonalba! Még a franciák a TGVt, de még a metrót sem építik mindig egyenes vonalba!

    VálaszTörlés
  7. Hát nem! De azért Bukarest – Konstanca között a vasút nyílegyenes! Mennek is ott 1oo km/ó-val, vagy még többel, amennyivel csak bírnak...

    VálaszTörlés
  8. Milyen jó lenne, ha ezt a mi 4o5-ös számú, egyvágányú, 113 km hosszú, Déda – Régen – Marosvásárhely – Radnót – Ludas – Kocsárd mellékvonalunkat villamosítnák és megcsinálnák 1oo km/ó-sra! Akkor aztán majd (munkanap, nappal) óránként indulhatnának Marosvásárhelyről mindkét irányba a vonatok, s mennének Dédán, Kocsárdon túl is, amíg csak bírnák szusszal: sok utas visszajönne a vonatokra, és néhány maxi-taxis csődbe is menne...

    VálaszTörlés
  9. Ha Svájcba lennénk, meg is csinálnák, ne félj! De itt, mifelénk, még Radnót, Ludas vasútállomásai sincsenek modernizálva: kellene mindhárom irányból előjelző, bejárati jelző, aztán minden vágányhoz külön-külön mindkét kimenethez egy-egy kijárati jelző, beleértve az 1-es vágányt is (amit sok helyen – tévesen – sajnos csak tolatásra használnak), s mindegyik fényjelző készülék legyen, aztán e jelzőkön belül lévő átkelőkhöz is fényjelző készülékek, beállítva 1 km-re, és minden váltó automatizálva... Te, hát ha jól belegondolunk, nem is lenne olyan nagy dolog, ha arra gondolunk, hogy Radnót vasútállomása csak 3 vágányból áll... Meg hogy Déda – Marosvécs (13 km) között már most 95 km/ó-val haladnak a vonatok...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Déda – Marosvécs (13 km) között a 95 km/ó neked nem elég? S le Kocsárdig szinte végig 8o a maximális sebesség – ami nem is annyira rossz! A pünkösdi zarándokvonat például Kocsárdról Dédára úgy ment fel, hogy Marosvásárhelyen alig állt 1 percet, máshol semmit! A 113 km-t 2 ó 6 p alatt tette meg, ami 53 km/ó-s átlagsebességet jelent (jobb szakaszokon gyorsabban, rosszabb szakaszokon lassabban ment, no persze), hát még a rendőrség se tudna a vasúttal és a Maros-folyóval szinte párhuzamosan kanyargó országúton így végigmenni?!...

      Törlés
    2. A google-maps a sofőrök számára sem ad jobb megoldást...

      Törlés
  10. Radnót? Hát nem tudom, te! 1989-be (papíron) ugyan várossá nyílvánították, de soha nem érte el a 1o.ooo lakost! Úgyhogy szerintem hagyjuk csak! Maradjunk csak Ludas vasútállomásának modernizálásánál...

    VálaszTörlés
  11. Ha te mondod, ám úgy legyen! OK! Rendben! Akkor már csak a mi helyi (rém gyenge) politikusaink kellene ide nekünk (is) kiharcolják a lóvét a fővárosban, állandóan csak autópályákról álmodoznak (holott a 4-es számú, Budapest – Bukarest európai közlekedési folyósó éppenhogy az Olt-folyó völgye mentén szeli át a Kárpátok-hegységet Szeben – Râmnicu Vâlcea között a Vöröstorony-hágón), de arra se tudnak vigyázni, ami ma még van, holnap meg már: tönkrement...

    VálaszTörlés
  12. Igen. Politikusaink mind bukásra állnak földrajzból, de történelemből is. Mániájuk, hogy térképeket firkálásszanak: hol autópályákat, de azokat aztán oda, ahol semmi európai közlekedési folyósó nincs – így EU csak jó nagyokat röhicskél, mert pénzt nincs hogy adjon ilyesféle térképfirkálászásokra, hol pedig mesterséges régiókat. Ilyen körülmények között tényleg kívánatos lenne a szenátus, ill. a képviselőház felének a felszámolása. Tudod, a magyarok megcsinálták: náluk csökkent a képviselők, de a miniszterek száma is. És? Összedőlt az országuk? Dehogyis! Sőt! Talán még jobban megy, mint régebb! Jaj, ha már itt tartunk! Te! A Râmnicu Vâlcea – Piteşti (európai folyósó) vasútvonallal mi van?

    VálaszTörlés
  13. Semmi! Csak a régi! Várják a kínaiakat...

    VálaszTörlés
  14. Ha-ha-ha! A kínaiakat! Nem is olyan nagy vicc! Kolozsváron itt most jelentkeztek, hogy meg akarják csinálni Tarniţa-t: a gyűjtőtavat meg a vízierőművet! Mint ahogy igen jól írod: Besztercének ott van a Colibiţa...

    VálaszTörlés
  15. Marosvásárhelynek meg Ratosnya: félbehagyva ez is...

    VálaszTörlés
  16. Vasút modernizálás... Ezek mind szép és jó gondolatok... Csak pénzt is kanyarítsanak erre... Ami mifelénk (jól tudjuk posztkommunista Balkánunkon) egyelőre csak: utó-pia!!! - - - Hát te! Kicsit igencsak messze kanyarodtál a kortárs magyar színház művészetétől, nemdebár?!...

    VálaszTörlés
  17. Teee!!! A XIX. században BPn a Parlamentben Széchényiék még azon vitatkoztak nagy kardoskodva, hogy a vasutat BP – Bécs között a Duna jobb vagy bal partján építsék meg! Végül aztán mindkét partján megépítették! Néhány évvel később már megint azon vitatkoztak, hogy BPről a Balaton déli vagy északi oldalán építsenek vasutat az Adriára! Végül aztán mind a két változatot megépítették! Ami pedig a kortárs magyar színház művészetének lokálpatri(di)óta szegmensét illeti: remélem megvetted a Tompa Miklós Társulat Doktor Bernády György Mecénás Bemutató Bérletedet az RMDSZ – Communitas egy éven át tartó havi 7oo lej nettó erdélyi magyar alkotóművészeti ösztöndíjadból, kedves barátocskám, melyből havi 1oo-at tagsági díjként visszafizetsz nekik, már csak a te saját (kult-túró) biztonságod kedvéért, és másik 1oo-at pedig befizetsz a dévai árvaházba, hogy Istennél is legyen tartalékba a jövődre nézvést egy-két pirospontocskád...

    VálaszTörlés
  18. Van egy nagyon klassz (zöld) közmondás – posztmodern: „Gondolkodj globálisan – cselekedj lokálisan!” – Hát ebből a szempontból te is lokálpatri(di)óta lennél (székely góbé?!...’), ha (blogodon) nem is mindig hungaroteátrális’?!...

    VálaszTörlés
  19. Németh László: A két Bolyai. Az évad utolsó bemutatójaként kistermi bérletes előadásként műsorra tűzném a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulatnál, a Békéscsabáról elkért jelmezekkel, díszletekkel, rendezéssel-rendezővel. 4 F, 4 évszak, 1 szünet, 1 helyszín, 6 férfi-, 4 női szerep. Bolyai Farkas épp 6o éves benne, ó te hát milyen jó lenne egy-egy Szélyesnek, Győrffynek! 196o-ban írta, rá 1 évre már be is mutatták BPn, de még ma is milyen aktuális, fasza, klassz darab!!! Elegünk volt a művészieskedésetekből, teli vagyunk a fejünk búbjáig, már a kisujjunkon is csak az jön ki! Tessék szépen azt játszani, amire igény van, ami telt házat csinál! Tisztességesen színrevitt előadásokat kérünk! Semmi többet! A színházat, mint külföldön (EUban) is meg/felmutatható művészetet, hagyjátok Kolozsvárra, Sepsiszentgyörgyre! Mai pe româneşte: „Târgumureşeni! Nu vă mai chinuiţi atâta! Lăsaţi mai degrabă teatrul de clasa întâi Sibiului şi Bucureştiului! Doar ei mai pot fi azi adevăraţii ambasadori ai artei teatrului în străinătate (EU)!” Higgyétek el, ők sokkal jobban értenek az ilyesmihez!!! MVH soha nem volt az, ami, még ha szeretett is volna az lenni! Bár szökőévenként talán-talán képes létrehozni egy-egy valamirevaló [KRITIKUS-(első 3)jelölt] előadást... NE kínlódjatok, az ég szerelmére! NE kínozzátok már úgy magatokat, rém kínos ezt nekünk, nézőknek, minduntalan csak lenyelni! Most Székely Csaba, mint drámaíró a menő (talán lejárt errefele a nagy rendezők ideje?!... hümmm-hümmm-hümmm), megérdemelten, minden elismerésünk, akárcsak a nyolcvanas években Székely Jánosnak, Sütő Andrásnak, várjuk a Bányavizet az Örkényből – hátha elhozzák MVHra is, és a Vitéz Mihályt Szombathelyről, úgyszintén – izgat a kíváncsiság, hogy „idegenek” mit tudnak kihozni belőle, milyen más hangsúlyokkal dolgoznak, hogyan játszanak! Kincses Elemér meg Láng Zsolt pedig... szépen ne menjenek a mészégetőkhöz talicskázni, hanem korkedvezményes betegnyugdíjba fel a marosvécsi szanatóriumba, ha már a cirkuszból is kidobták őket, és évenként el a POSZTra: kortárs magyar színház művészetet el-elvérző sebeik gyógyítgatására borogatásként istápolva – tanulni, ízlelgetni, kóstálgatni? Eh, ugyan már, minek azt? Színházak által eddig még be nem mutatott drámaköteteik talán még el-elkelnének az ócskapiacon... egy-egy cső friss, fincsi főtt kukorica mellé 5 lejért (1oo forintért) már kínálgathatják is!!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A III. F.-ban szükség lesz még egy tizenéves „deák”-ra (lehet egy színészcsemete, akár lány korabeli fiús iskolai egyenruhában is – sőt), ill. egy kívülről behallatszó férfi-, no meg egy női hangra is – de két utóbbi, noha élőbe kell beadja a hangot, természetesen mégsem kell az előadás végén a tapsra kiálljon, úgysem jelennek meg a színpadon, noha a plakáton a szereposztásban szerepel majd az ő nevük is.

      Törlés
  20. Mit izgatod úgy fel magad, haver? A Szatmárról érkező új art-diri művészeti koncepciójába nem illik bele sem Kincses Elemér-, sem Láng Zsolt egy-egy kistermi ősbemutatója! A két Bolyaiba se reménykedj túlságosan, főleg ne Sebestyén Aba Kocsis István monodrámájának Yorick-féle előadása után!!! Amúgy a békéscsabai változatot annak idején jómagam is láttam, még itt a Székelyföld központjában, vendégjátékként, minden elismerésem, nekem is nagyon tetszett, annak ellenére, hogy a nagytermi nézőtér több mint fele üres volt... S ha nagyon kötjük az ebet a karóhoz, akkor behozhatnánk még a kisterembe Kozsik József Bernády-előadóestjét is - - -

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor az évad utolsó bemutatójaként, mely majd átcsúszik az azt követő évadba, maradjon meg Sebestyén Aba Bolyai Jánosnak, és Török Viola rendezőnek!

      Törlés
    2. Na hallod, s még mit nem?

      Törlés
    3. Egy színházak által eddig még be nem mutatott, de nyomtatásban már megjelent Kincses Elemér-drámát Kincses Elemér rendezésében. Úgyszintén egy ilyesféle Láng Zsolt-drámát Patkó Éva rendezésében. No meg Frank Wedekind 1993-tól elmaradt Luluját.

      Törlés
    4. Aha, és ki rendezné meg, mert Kovács Levente már rég nyugdíjba ment, és azóta már van legalább 4 x, igazi előadásban letesztelt (és megannyiszor felújított) új fordítás is.

      Törlés
    5. Hát hívunk egy UNITER-díjas rendezőt. Akad belőlük majd' tucatnyi.

      Törlés
    6. Aha, és ki legyen a címszereplő?

      Törlés
    7. Akadnának többen is a Tompa Miklós Társulatnál.

      Törlés
    8. Köszönjük szépen, de a Tompa Miklós Társulatnak nincs szüksége művészeti tanácsadóra. A Tompa Miklós Társulat művészeti vezetője egymaga is képes megbírkódzni az ilyesféle kérdésekkel.

      Törlés
  21. Szép kis műsorpolitikád van, na hallod-e? Ó, bocs, már meg is feledkeztem: 2ooo körül te még színházigazgató akartál lenni! Vagy még most is?

    VálaszTörlés
  22. Egy év kulturális menedzsment után az embernek óhatatlanul, akaratlanul is beindul a fantáziája... Miért, a jelenlegi jobb? Menj, s dicsőítsd a Színdarabolódba, az úgy jobb? Azt kell játszani – ismétlem és ezáltal egyszersmind hangsúlyozom is – ami telt házat csinál! S nem kétes értékű doktori disszertációkon csücsülve negédesen nyafogni, „szégyenkezni” bizonyos műfajok miatt, hogy „az nem színházművészet”... C-c-c!!! Ez kell a pór népnek? Ezt adj neki! Nincs abban semmi rossz! S csináld meg szépen, rendesen, tisztességesen! Egy idő után majd megunja, s másra is fog fájni a foga... Nem kell itt hirtelen mindjárt erőszakkal kolozsváriaskodásoddal meg sepsiszentgyörgyieskedéseddel nyakba-főbe ütlegeld szegényeket – ennél rosszabbat már elképzelni sem lehet! Amit elmúlt 23 évbe elmulasztottál, azt a következő 23 hónapba hogy akarod te behozni, ha?

    VálaszTörlés
  23. Hogyhogy lenéznek bizonyos műfajokat?

    VálaszTörlés
  24. Hát úgy! Vegyük csak egy kicsit sorra: opera (operett) – kell hívni Kolozsvárról, oké, megvolt a Bajazzók, a Csárdáskirálynő; musical – a Kőmíves Kelemen élő zenekar nélkül ment, és középszerű előadás lett belőle, akárcsak a My Fair Lady-ből, vagy mint bármelyik helyi előadásból (talán a Bányavakságot leszámítva); komédia, mintha a klasszikusok nem is írtak volna egyetlent sem, mintha a nevetés nem is lenne egészséges, jelenlegi évadunk meglehetősen igencsak tragikusra sikeredett, mintha a komédia valami alávaló műfaj lenne, c-c-c; mesejáték (gyerekelőadás) – oké, átadták az Árielnek; néptánc – oké, átadták a Maros Művészegyüttesnek; kabaré – oké, az irodalmit átvette a Hahota, a politikait a Gruppenhecc; és lám így szép lassan-lassan nem maradt már nekik semmi más, mint a klasszikus tankönyvtragédiák középszerű előadásai á lá Gorkij, Caragiale, Csontváry, Seggszpír... Ó Ó Ó; vendégjátékok – legalább az erdélyi magyarok: Nagyvárad A nagy Romulus-szal Szélyes 6o. szülinapja alkalmából, („menekülése” miatt), Sepsiszentgyörgy közelmúltbeli hevének, önmaga fád árnyékának emlékével, a Fösvénnyel, Tesztoszteronnal, Az imposztorral, Kézdivásárhely a Bugrisokkal, és a többiek? Szatmár, Arad, Temesvár, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda, Székelyudvarhely – mind-mind távolmaradtak – elkerülték városunkat! Pedig hát (manapság már CSAK) ezek töltik meg a nagytermet! De még azt se lehet mondani, hogy a kisteremre koncentráltak volna, hisz onnan éppen a fentebb, előbbi megjegyzése(i)mben említett előadásféléket tartották távol!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az nagyon jó, hogy tervezett rendszerességgel több előadást (musicalt, operettet, operát) is elhoznak Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről, Isten tartsa meg eme jó szokásukat a jövőben is!!!

      Törlés
  25. Elegünk volt már abból a sok tragédiákból! Mást már nem is tudnak ezek? Nem elég, hogy tele van velük az életünk, még a színházba is ezt tálalják, egész évadba csak tragédia tragédia után, minden hónapba egy-egy új bemutató, na próbálj meg a gyerekeknek minden nap csak fagyit adni, ízetlent, egy idő után összehányják magukat! Tragédiák, tragédiák, s ráadásul rém kontár módon!

    VálaszTörlés
  26. Te! Mit akarsz itt ezektől, he? Csak nem Wagner gesamtkunstwerkjét? Vagy tán Derrida kulináris színházát? Ó Ó Ó - - - Há te, haver, megint olyan könnyen elkanyarodtál cikked fő témájától, a helyi színház fele!

    VálaszTörlés
  27. Sínház? Ó Ó Ó Sikátáká, sikátáká, hu-húúúúúúúúúú, hu-húúúúúúúúúú – Színház? Kaki a bilibe: élesztőt dobj bele, s tán úgy majd csak fel-felfortyog a zamatos veleje, hogy majd jól elszédelegj tőle! Hagyjátok a helyi színházatokat a saját szarába ténferegni, s azért a pénzért már sokkal inkább menjetek be csütörtök esténként a Kultúrpalota nagytermébe élő klasszikus zenét hallgatni a világ minden tájékáról érkező vendégzenészekkel: ! Fasza! Klassz! Erős vagesz! Abszolút profi! Harmonia Cordis nemzetközi klasszikus gitárfesztivál, Constantin Silvestri-, ill. Marosvásárhelyi Zenei Napok – mind-mind kész orvosság: mellékhatások nélkül!

    VálaszTörlés
  28. Egy eltűnt vasút nyomában? Rejtett Színdaraboló ünneprontó-morgó?

    VálaszTörlés
  29. Igen... Én vagyok a szolgálatos ünneprontó-morgó... A havi 1.ooo euró nettós ünneprontó, a transzilvanelit kult-túró maffiózó, a markopaszi markondomi markoloppi markofasz, ingyen semmittevésért közpénzeken álprófétálva, profit profet / dante etnad...

    VálaszTörlés
  30. „Don Quijote, Don Quijote, a szélmalom csak játszik veled...”

    VálaszTörlés
  31. „1978-ban nem élünk már a középkorban, hej-hó!”

    VálaszTörlés
  32. Biblia mea sunt cele 3 volume de Virgil Brădăţeanu: Istoria literaturii dramatice româneşti şi a artei spectacolului!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Biblia mea e Mersul Trenurilor!

      Törlés
    2. Bine-bine! Vezi că iar ai întârziat!

      Törlés
    3. Ce să fac? Infrastructura proastă: ori ici, ori colo mai apare câte o limitare nouă... N-am ce să-i fac, dacă "nu sunt bani" pentru reabilitare...

      Törlés
    4. A mi Bibliánk Peter Simhandl színháztörténete, ill. Erika Fischer-Lichte drámatörténete, vmint. a 3- kötetes, Székely György-szerkesztette, a kezdetektől csak 1949-ig (a színházak államosításáig) feljutott magyar színháztörténete.

      Törlés
  33. Foarte bine faci, fato, ţine-o tot aşa! Un manual şcolar de prim rang! Doar că tema acestui articol ar fi totuşi ceva de genul CFR, adevărat, în ungureşte... Dar ei na! Să trăieşti... bine!!! Poate ne întâlnim cândva la o pizzerie pe tema asta?!... Şi câteodată mai dă câte-un click şi pe wikipedia: rău nu e!

    VálaszTörlés
  34. Az én kedvenc vonatom a Marosvásárhely – (Kolozsvár – Nagyvárad – Szolnok –) Budapest közötti gyorsvonat. No meg a Marosvásárhely – (Brassó – Ploieşti –) Bukarest között közlekedő gyorsvonat is. Mind a kettővel utaztam már többször is, és ezerszer jobb, mint maxi-taxival, vagy busszal! Mindenkinek ajánlom: próbálja ki, tapasztalja meg, érezze a saját bőrén a lényegesen nagy különbségeket, és még árba sem drágább! Remélem jövőre is meghagyják az illetékesek, még ha csak 3 másodosztályú fülkésvagonnal is... A sebességeken lenne jó javítgatni, azt lemértem a Samsung Galaxy-mmal, 1oo km/ó-val megy Csíkszereda – Tusnádfürdő, ill. Bodok – Uzon között, de Câmpina – Bukarest között 12o-at mutatott, miközben a leglassúbb szakaszok Déda – Maroshévíz, ill. Tusnádfürdő környéke, ahol 3o-at mértem...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. 1oo km/ó-val megy a vonat Csíkszereda – Tusnádfürdő között? Hűha! Hát az nagyon klassz! A vasúttal, no meg az Olt-folyóval szinte párhuzamosan haladó országúton bizonyára maga Schumacher se lenne ilyesmire képes – és a vasút is, az országúthoz hasonlóan, épp eleget kanyarog, mint ahogy épp elég településen is keresztülmegy! Nem tudom mennyit mutatott a Samsung Galaxy-d Déda – Maroshévíz között a hegyekbe, ahol alig van térerő, de a menetrendből kiszámolva 49 km/ó az átlagsebesség, ami a valóságban úgy néz ki, hogy jobb szakaszokon kicsit gyorsabban, rosszabb szakaszokon kicsit lassabban megy, de az biztos, hogy a Maros-folyóval szinte párhuzamosan kanyargó országúton maga a rendőrség se nagyon lenne képes ennél gyorsabban végigmenni?!...

      Törlés
    2. www.mersultrenurilor.ro

      IR* 1646 MVH ind. 13:12, 8 ó. 28 p. utazás után Buk. érk. 21:40. Vissza: IR 1645 Buk. ind. 11:10, 8 ó. 15 p. utazás után MVH érk. 19:25, a jegy ára 85,70 lej. (*IR = inter-régió, azaz régiók között közlekedő, magyarul „régiesen”: gyorsvonat)

      Törlés
    3. Hümmm-hümmm-hümmm... A google-maps sem tud jobbat a sofőrök számára. De Csíkszereda - Tusnádfürdő között az IR 1646-nak, a 29 km-re 22 p van betéve a menetrendbe, tehát az 79 km/ó-s átlagsebességet jelentene!

      Törlés
    4. Átlagsebességnek 79, de ha egyszer egy-két tehetősebb utas (vonat-rajongó) Samsung Galaxy-ja 1oo-at mért? Biztos akad ezen a szakaszon egy-két gyengébb híd, kanyar, ami sebességkorlátozva van... Más magyarázatot nem találok...

      Törlés
    5. Hát itt is a vonat a nyerő: kocsiknak a google-maps egy kicsivel többet ad, mint a vonatnak a www.mersultrenurilor.ro, de igazából itt sem nagy a különbség! Nagy a különbség viszont a nagy távolságokon, mint például: Marosvásárhely - Bukarest: a vonatnak kell 8 ó 15 p, a kocsiknak a google-maps 5 órát ad.

      Törlés
    6. A vonat egy kicsit kerül, Dédán keresztül így is 448 km a legrövidebb útvonal, a kocsiknak Segesváron keresztül csak 356, tehát 92 km a különbség, ami elég sok (3 ó)! A menetidőt tekintve pedig... Kedves Barátom! Jelentkezzen nálam az a sofőr, aki a google-maps 5 órás menetideje alatt Marosvásárhelyről a Tömösi-hágón átjutott, és kap tőlem egy láda sört!

      Törlés
  35. Első osztályt miért tennének? Egy embernek nem éri meg! (Tudom, régebb hálókocsi is volt, de ez a nappali gyors sokkal jobb!) 3 vagon az bőven elég, ennyi utasuk van. Megnézték a számítógépükbe a tavalyi január 1 – december 31 közötti jegyeladásaikat, s úgy látták, hogy ez a 3 vagonnyi utas az átlag. Ha több utas lesz, biztos hogy majd tesznek még egy vagont, de üresen minek? Én személy szerint jobban szeretem ezeket a rövid személyvonatokat, 3 vagon az 3 x 25 m = 75 m hosszú, gyorsulni, lassulni sokkal jobban tudnak, mint a metró, egyből, nem kell megvárni, míg az utolsó vagon is kijön a sebességkorlátolt szakaszból, hát számítsd csak ki 2o vagon az 2o x 25 m = 5oo m hosszú, mennyit kell várni, míg az utolsó vagon is kijön, hogy gyorsulhasson már az egész vonat, s míg 2o vagonnal felgyorsulsz, addig sok idő telik el, mint mondjuk csak 3 vagon esetében... A vonat az nem autó, hogy elhaladsz a „sebességkorlátozás vége”-tábla mellett, s már egyből nyomod is a gázt – vonat esetében nem elég, ha a mozdony elhalad a „sebességkorlátozás vége”-tábla mellett, meg kell várni, míg az utolsó vagon is elhalad mellette, csak utána lehet gyorsulni.

    VálaszTörlés
  36. Aha! Ezért jönnek olyan lassan ki az állomásból azok a hosszú tehervonatok.

    VálaszTörlés
  37. Nemcsak itt, minálunk – a világon mindenhol így van ez, még Amerikában is. No persze, ha mellékvágányról jönnek ki. Mert fővágány esetén: mint a metró: maximális sebességgel.

    VálaszTörlés
  38. Igen. Csak nem kilóméterben, hanem mérföldbe mérik a távolságot: 1 mérföld 16o9 m. Másak a mértékegységeik.

    VálaszTörlés
  39. S azt az utolsó vagont a mozdonyvezető honnan tudja, ha nem néz ki az ablakon, hátrafele, mert egyedül van, s az előttelévő utat kell figyelje?

    VálaszTörlés
  40. Van tükör, mindkét oldalon. Mint a buszsofőr: nem indul, csak ha minden utas felszállt. Mellesleg indulás előtt a menetrendjében szerepel a vonat hossza is (a vasút mentén pedig hektóméterkövek is vannak) – ez egy papír, amit aláír, s amelyben még szerepelnek az útvonalát érintő összes megállók közötti maximális sebességek (amiket be is kell tartson a késések elkerülése végett), ezen kívül (két megálló között) a vonalon a gyengébb szakaszok külön táblával vannak jelölve. No persze nem mindig a gyengébb szakaszok ezek, sokszor van egy-egy kanyarba lévő átkelő például, mely közelében nem elég a kötelező sípszó, szükséges még csökkentett sebesség is (egy baleset elég ahhoz, hogy ott a vonat örökre lassabban menjen), még akkor is, ha a vasút megengedne nagyobb sebességet is...

    VálaszTörlés
  41. Hááát! Hogy te milyen nagy vasutas lettél hirtelen!

    VálaszTörlés
  42. Hobbi. Ismerek Marosvásárhelyen színészeket, akik például lovagolni szeretnek. De ismerek, szintén a Székelyföld fővárosában, szintén színészeket, akik megőrülnek egy-egy motorbicikliért. Sőt: ismerek egy marosvásárhelyi színészt, aki fiatalkorába vasutas (is) volt, most, 6o évesen meg kétes értékű helyi költői esteken szokott segédmunkáskodni kis plusz zsebpénzért... Tehát természetesen nem szakemberek, de mivel hobbijuk, értenek hozzá – a színház, mint alapfoglalkozásuk (munkahelyük) mellett is... Aztán meg ne feledd, a vasút zöld közlekedési eszköz, már ahol villamosított. S jelenlegi hazai rendszerünk ilyen elavult, régies állapotában még mindig nyugisan megbírna 2 x ekkora forgalmat is (kivéve természetesen a telített Bukarest – Konstanca vonalat, ahol vonat vonat után megy, megállás nélkül) ’

    VálaszTörlés
  43. Hááát! Te! Haver! Veszem észre újabban hosszabbakra sikeredik egy-egy cikked érintő megjegyzések sora, mint maga az eredeti cikk.

    VálaszTörlés
  44. Igyekszem minden észrevételre reagálni. Gondolom olvasóimnak egy ennyi tisztelet(em még) kijár(hat).

    VálaszTörlés
  45. Akkor miért van moderálás?

    VálaszTörlés
  46. Hát mert egy régebbi cikkem miatt egy szellemi nyomorék börtönbe akart zárni, mint valami tolvalyt. Nem érti, nem érzékeli posztmodern iróniám. Meg kell érteni őt is. Mások, nálam sokkal klassz, faszább egyéniségek is megjárták már, hirtelen Ada Milea, Ion Luca Caragiale, Mircea Dinescu, Paraziţii jutnak eszembe...

    VálaszTörlés
  47. Szeretnél te sorukba tartozni, mi?

    VálaszTörlés
  48. Én hiszek a művészet „watch dog” funkciójában, az iménti cikkem éppen egy ilyesféle argentin filmrendező filmjéről szólt, de elég ha Michael Moor Oscar-díjas Bowling For Columbine, vagy Sicko c. dokumentumfilmjeit nézed meg (ő például ingyen engedi a youtube-on, mert nem túl valószínű, hogy a hazai mozik vagy tévék adnák) – megtekintésük után még az amerikai elnök is úgy jött ki a moziból, hogy ez így nem mehet tovább, ezek ellen valamit tenni kell... De ilyesféle művészet-felfogást te ne keress se a Székelyföld fővárosában, se Bocsárdi sepsiszentgyörgyi-, se Tompa kolozsvári rendezéseiben. Ők más esztétikát követnek...

    VálaszTörlés
  49. „Régió”... Ha-ha-ha!!! Régi, ó: régi jó! (Vagyis személyvonat.)

    VálaszTörlés
  50. Alkotás... Al-kot-kot-ás... Al-kotlás... Művészet... Mű-vészet... Bűvészet... Nyű-vészet...

    VálaszTörlés
  51. A blog az a száműzött újságírók menedéke?

    VálaszTörlés
  52. http://www.filarmonicams.ro/main/getPage/82013. július 2. 15:33

    Kihasználva egy 1971-ben mutatkozó művészetpártoló törekvést, a Filharmónia akkori vezetése, pontosabban Szalman Lóránt és Csíky Boldizsár egy zenei fesztivál elindítását javasolták. A nyár-eleji hangversenysorozat még abban az évben elindult Marosvásárhelyi Zenei Napok néven. Az akkor megfogalmazódott irányelvek máig érvényesek és a város kulturális hírnevét öregbítik. Az évtizedek során számos nagynevű művész hallatta magát a marosvásárhelyi koncertszínpadon, ugyanakkor az igényes és vonzó műsorpolitika is nagyszámú hallgatóságot mozgósít. Sok itt bemutatkozó fiatal tehetség vált utólag ismertté, mivel a szervezők jó érzékkel sejtették meg a jövendőbeli nagyságokat. A fesztivál sajátos arcélét a helyi jellegű új művek elhangzása is erősíti.

    A Filharmóniánál az 1989-es rendszerváltás egyik látványos hozadéka a repertoár változása volt. A eltiltott egyházzene időszakát követően, természetessé vált az igény egy ilyen műveket felsorakoztató koncersorozat létrehozásásra. Ennek eredményeként jött létre a Musica Sacra egyházzenei fesztivál.

    Constantin Silvestri, aki a marosvásárhelyi Városi Konzervatóriumban kezdte zenei tanulmányait, nyilatkozataiban nosztalgiával emlékezett tanáraira, itt megélt emberi kapcsolataira, az itt töltött évekre. 1991 óta egy harmadik fontos zenei eseménysor is rendszeresen megrendezésre kerül a Filharmónia keretében, ez a Constantin Silvestri emlékének szentelt Nemzetközi Fesztivál. A fesztivál szép karriert futott be, ma is rangos vendégei és műsorai vannak.

    Az intézmény Vonósnégyesének tevékenységéhez szorosan hozzátartozik a „Tiberius-hét” Nemzetközi Kamarazene Fesztivál, mely ideális teret biztosít művészi munkájuk megnyilatkozásának számos nagynevű meghívottal együtt. A rendezvény új színnel gazdagítja a város zenei életét, s a többéves munka eredményeként ma már egy igényes saját közönségre számíthat.

    Egy bizonyos hangszercsoportra irányítja a figyelmet a Pengetős Hangszerek Zenei Fesztiválja. Az első alkalommal 2012 januárjában megrendezett hangversenysorozat tapasztalata, hogy műfajokban és hangszerekben egyaránt bő kínálattal állunk szemben, melynek különlegességére a közönség is érdeklődéssel válaszolt. Az intézmény vezetősége minden évben egy bizonyos hangszer vagy hangszercsalád kifejezőeszközeire és az ebben rejlő művészi lehetőségekre összpontosítva újabb rendezvény-sorozatot tervez.

    VálaszTörlés
  53. Figyeled milyen fogalmakat használ a zenei titkáruk honlapjuk eme expozéjában? - "igényes és vonzó" - ellenpáruk az "alantas és taszító". Illik a Tompa Miklós Társulat műsorpolitikájára? Igen. Sajnos igen.

    VálaszTörlés
  54. Én ezzel maximálisan egyetértek, haver, a gond csak az, hogy ha ezt ide most én engedem, hogy te beírd, van legalább egy ember ebben a színházban, aki baseball-ütőjéhez nyúl. Én meg a vacsora és esti mese közötti kies sétámban az elhagyatott külvárosi sikátorokban egymagamban - - - C-c-c!!! Amúgy jómagam is szívesebben járok a Kultúrpalota nagytermébe csütörtök esténként, ha másért nem, nagyon szép orvosis lányok járnak oda, mert egy jeggyel nagyobbat kap(hat)nak a vizsgáikon, ha tanáruk itt zenehallgatás közben észbevési őket...

    VálaszTörlés
  55. Hát a te életed a mások baseball-ütőjétől való félelmed irányítja? És Isten?

    VálaszTörlés
  56. No nézd csak ki beszél: te, a lépten-nyomon mögöttem lévő névtelen, aki csendórában minduntalan szőnyeget porolsz itt az ablakom alatt!

    VálaszTörlés
  57. Na igen! És akkor most néhány öngyilkos fogja a vonatok sebességét lecsökkenteni, há’ nem? S akkor az átkelőkre még nyugisabban felmennek az autók, mondván, hogy még messze van az, s lassan jön... – Te, elég veszélyes! Én nem is csodálom, hogy MVHn majdnem minden átkelőnek megvan már a halottja... De kérdem én: mit keres egy ember a sinek között? A sín csak a vonaté - - - Láttam én már diákokkal teli autóbuszt az utcámban, hogy délben mégis áthaladt a piros villogón... Nincs türelmük megvárni azt a fél percet?

    VálaszTörlés
  58. Olyan középszerűek, hogy nemrég még maga (Isten nyugtassa!) Lohinszky Lóránd is elmondta egy interjúban, hogy nem bírja végignézni kollégái „színháziaskodását”, de olyannyira, hogy kénytelen szünetben feleségével együtt kijönni az előadásról’

    VálaszTörlés
  59. Há te, teatromániákus haver! Miért adnál az ócskapiacon két cső fincsi főtt kukorica majszolása között öt-öt lejt Láng Zsolt-, ill. Kincses Elemér színházak által eddig még be nem mutatott drámaköteteiért, mikor itt az olvasóterembe egy-két-három óra alatt ingyen elolvashatod, ha?

    VálaszTörlés
  60. A művészet „watch dog”-funkciója... – na látod, ez kurvára tetszik nekem, még el-ellesek én is valamit tőled, fel is írom a noteszomba! És akkor kérlek engedd meg itt most te is nekem, hogy én is ideírjam kontárkodva ehhez a vasúti cikked színházhoz kanyarodó olvasói megjegyzések sorához az elmúlt évtizedben Magyarországról az Oscar-díjra felterjesztett filmeket, hátha a youtube-on megnézed majd, de ha nem, betelefonálsz te és még 1oo havered a Duna TV-hez, ők biztosan levetítik majd úgy neked: 2011 Tarr Béla: A torinói ló, 2010 Hajdú Szabolcs: Bibliothéque Pascal, 2009 Goda Krisztina: Kaméleon, 2008 Bollók Csaba: Iszka utazása, 2007 Pálfi György: Taxidermia, 2006 Hajdú Szabolcs: Fehér tenyér, 2005 Koltai Lajos: Sorstalanság, 2004 Antal Nimród: Kontroll, 2003 Fliegauf Benedek: Rengeteg, 2002 Pálfi György: Hukkle, 2001 Sopsits Árpád: Torzók, 2000 Gödrös Frigyes: Glamour.

    VálaszTörlés
  61. Ó, kösz szépen, igazán jólesik újra átnézni eme listát, elgondolkodni a látottak felett, bár én nem szoktam a Duna TV-nek be-betelefonálgatni, de jól teszik helyettem is az unatkozó nyugdíjasok, na látod: Iszka utazását és a Glamourt én például még nem is láttam...

    VálaszTörlés
  62. Îmi cer scuze, fato, mulţumesc pentru scrisoarea ta, dar prostul de mine nu ştiu cum, dar cumva tot am şters prin dibăcie adresa ta de e-mail. Îţi răspund deci acum aici: Cei doi Bolyai de László Németh (‘Ladislau Neamţu’), deşi a fost scrisă şi jucată într-unul din cele mai bune teatre de pe-atunci, în 1960, la Budapesta, totuşi nu există nici o înregistrare tv, probabil că nivelul artistic al vreunui spectacol de-acesta nu i-a mulţumit pe deplin pe şefii canalelor de televiziune din Ungaria. Alminteri foarte bună piesa, de clasa I., dramaturgul figurează chiar şi cu romanele sale în manualele de literatură! Ei na! Nu ştiu ce să-ţi zic. Piesa nici măcar nu e tradusă în româneşte, adevărat, nici în vreo altă limbă. A! Mai scrie-mi te rog un e-mail! Sper de data asta să nu o şterg... N-am uitat: rămân deci dator cu o pizza’

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. http://www.youtube.com/watch?v=T2vcdpeYzRE

      Törlés
  63. Hogyhogy meddig süllyedhet egy színház? – Hát a felolvasószínházi előadásokat miért találták ki? Lusták a színészek megtanulni a szöveget (kicsi a fizetésük, azért a pénzért ők már nem fognak kínlódni), inkább egy széken ülve papírról szemüveggel felolvassák az előadást! S még a pénzt is elveszik a jegyre, híjjj! Ennél mélyebbre is lehet ám süllyedni: ha elveszik a villanyt, maradsz a rádiószínházzal!!!

    VálaszTörlés
  64. Én egyetértek veled, kedves névtelen, szerény véleményem szerint is a felolvasószínház a G-Pont-Kávéházba (értsd: kultúrkocsmába) való az egyetemi hallgatóknak: Nyugat-Európában is így szokták tesztelni magukat a drámafordítók, dramaturgok, drámaírók, és általábavéve a (félénk, ügyetlen)színháziak – és ebbe a teszt-sorba illik még a: vidéki előbemutató, ill. a nyílvános főpróba... Ezeket a színházi formákat én személy szerint inkább a gyávaság jeleinek tartom: nem merik igazi előadásként megcsinálni...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ebbe a sorba tartozna akkor-akkor ugyebár a rádiószínház, no meg a tévészínház is - mindkettő a közönség kizárásával, tehát ezen műfajok színháziatlansága még durvább ezáltal ugyebár...

      Törlés
  65. 2%-osnál nagyobb emelkedők ma is vannak Romániában, a Kárpátokat átszelő vasútvonalak majd mindegyikén – és ma is elég nehéz itt a közlekedés: a Mestecăniş-hágón, a Tatros-, Prahova-, Zsíl-völgyében. Érdekes módon az Olt-völgyében nincs ilyen erős emelkedő, s noha Szeben – Râmnicu Vâlcea között európai folyósó kéne legyen, mégis mellékvonalként használják – igaz, a Kárpátokat átszelő egyetlen villamosítás nélküli vasútvonal, bár tervezik a villamosítását (és duplázását is, ami itt-ott, a könnyebb szakaszokon már meg is van)... De kérlek engedd meg, hogy itt ajánljak a figyelmedbe egy UNESCO-világörökség listáján szereplő dél-európai vasútvonalat, valahol az Appennini-félszigeten az Alpokban van ez, Svájcban, Brusio, lekanyarodik a viadukton saját maga alá, csitorognak is ám jó keményen a kerekek az éles kanyartól és az erős fékezéstől:

    http://hu.wikipedia.org/wiki/Brusi%C3%B3i_spir%C3%A1lviadukt

    http://www.youtube.com/watch?v=Rtx9bvaM3B0

    VálaszTörlés
  66. Ej-ej, ezek a túl nagy emelkedők, meg ezek a túl éles kanyarok... Ezek terhelik meg a javítóműhelyeket! De nincs mit csinálni, ez van, ha a hegyek átszelésére nincs jobb útvonal...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ...vízszintes görbületi sugara 7o m, egy hosszirányú lejtése 7%...

      Törlés
    2. Igen. Veszem észre duplázott villamosmozdony, és csak 7 vagon. Úgy látszik, itt ez a standard, másként nem tudna felmenni (visszacsúszna):

      http://www.youtube.com/watch?v=FI3WZN-_uCM

      Az UNESCO-világörökség-listájára még 2 vasútvonal került fel, Ausztriából a semmeringi:

      http://hu.wikipedia.org/wiki/Semmeringi_vas%C3%BAt

      ill. Indiából a keskeny nyomtávú dardzsilingi:

      http://en.wikipedia.org/wiki/Darjeeling_Himalayan_Railway

      Az UNESCO-világörökség-listáján szerepel néhány magyarországi:

      http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_vil%C3%A1g%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gi_helysz%C3%ADnei

      ill. néhány romániai helyszín is:

      http://ro.wikipedia.org/wiki/Patrimoniul_mondial_UNESCO_din_Rom%C3%A2nia

      Törlés
  67. De állítólag van! A svájci, lötschbergi, 34 km-s, egyvágányú, villamosított vasúti alagút, 2oo7-től...

    VálaszTörlés
  68. Aha! Ott, hol az egyik felén bemész, s az alagúttűzben meghalsz...

    VálaszTörlés
  69. A kocsiknál igen. De a vasút az villamosítva van! Ott még nem voltak gondok...

    VálaszTörlés
  70. Jaj-jaj, dehogynem! A Csalagútba a járműforgalmat meg sem indították, a vonatoknál meg állandóan gondok vannak! És a legfejletteb Nyugat-Európa van ott: franciák, angolok... Végülis a túl hosszú alagutak sem egészségesek... Én például nem is szerettem soha sem Budapesten, sem Bukarestben metróval utazni – inkább gyalogoltam... Románia leghosszabb vasúti alagútját, Sinaia – Pietroşiţa között, ahogy megépítették, azonnal le is zárták: semmit se lehet tudni róla, annyira titkosított.

    VálaszTörlés
  71. Hééé!!! Kicsit több életet ott fenn a színpadon a székely góbék fővárosában!!! Mindjárt a Hahota is jobb lesz tinálatok!!! Rém fárasztó: a mindenre nyitott, jóhiszemű néző elmegy színházba, befizeti a jegyet, és kiderül, hogy rosszabb az előadás, mint az olvasóterembe olvasott dráma – és ilyenkor jön hogy szétverje ezeket a rossz színészeket, mint ahogy Athénban Kr. e. a IV. sz.-ban Periklész idején is csinálták...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A már kifizetett jegyárak az előadás megtekintése után azok minőségi okán nem válthatók vissza! Nem-tetszés esetén távozhatnak a nézőtérről akár az első percekben, akár a szünetben...

      Törlés
    2. A színház története bőségesen szolgáltat példákat a nézői elégedetlenség oly mértékű kifejezéséről, mely az előadás káoszba torkollását idézték elő!

      Törlés
    3. A Tompa Miklós Társulat nem márkanév, sajnos egyelőre nem rendelkezünk biztos minőséget garantáló rendezői titán-névvel, mint régebb, vagy mint most Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Szeben, Bukarest! Kérjük egyelőre elégedjen meg Székely Csaba I. osztályú drámáinak társulatunk által nyújtott szerény kivitelű előadásával...

      Törlés
    4. Végülis mit még vársz ezektől a színészektől? – Április 11.-én, a magyar költészet napján, papírról olvasták fel József Attila A Dunánál c. versét, mindegyik egy-egy sort, s még így is, volt, aki, pápaszemmel az orrán, 12 havi 7oo lej nettós RMDSZ-Communitas erdélyi magyar kortárs színházművészeti alkotói ösztöndíjjal, ingyen semmittevésért, pluszba a zsebében, elhibázta! Egy I. osztályos gyerek tud már olvasni, de ezek?!... Emelem kalapom azon egy-két színész előtt, aki, korától függetlenül, még ma is kívülről tudja ezt a kötelező érettségi tételt (XX. sz.-i/avantgárd magyar vers)! Hát színészek ezek? – Nem! – Csak színészkednek! Nem tudják komolyan venni saját művészetüket! Akkor minek ez az egész? Nem lenne nekik is könnyebb, ha otthagynák ezt az egészet, legalább egy kis időre, amíg kívülről elgondolkod(hat)nak felette, s legalább addig keresnek maguknak valami rendes, tisztességes polgári foglalkozást? Bizony-bizony okosabbik fele mind megtette már ezt! Mert aki nem, az csak lézeng, ágáll, ácsorog, kelletlenül topog-forog, rühesen vakaródzik, kínosan üszög-tüsszög, keresi a maga helyét, de nem találja... Nem hisznek a saját munkájukban, de mégis csinálják! Bohóckodnak a pojácák! Hülyének néznek bennünket, jegyet vásárló nézőket, s ezáltal kimondatlanul is lehülyéznek bennünket, jegyet vásárló nézőket!

      http://www.youtube.com/watch?v=6f3xtpqMDio&feature=c4-overview&list=UUnHCJtjusqoqXmdN9up2Wpg

      Törlés
  72. Túl könnyelműen ítélkeznek az emberek a vasutak „felesleges” voltáról, ám amikor Kercen például összeomlott egy vasúti híd, s a forgalom leállt fővonalon két olyan nagyváros között, mint Brassó és Szeben, akkor látszott igazán meg, hogy a maxi-taxik nem bírnak ilyen sok embert elszállítmányozni. S akkor például egy-egy nagyüzem, mint Marosvásárhelyen a műtrágyagyár, na azok hogy fognak kamionokkal szállítmányozni? – Sehogy, akkora volumenű árut nem bír egyetlen kamionos fuvarozó cég sem felvállalni... Nem mondom, a kisebb vonalakat, na azokat ott lehet hagyni, de általába ezekre egyből jelentkezik egy-egy privát a sínbuszaival, s felvállalja a személyszállítást, már ott, ahol nyereséges, közelünkben például a brassói RégióTransz kft a mezőségi Sajó-Magyaros – Ludas között, vagy a Kis-Küküllő menti Parajd – Szováta – Dicsőszentmárton – Balázsfalva vonalon (menetrendükből kalkulálva 4o km/ó az átlagsebességük, de a valóságban szerintem 5o-el közlekednek), és ők, ha kell, bevisznek egész Gyulafehérvárig is, ugye, a közelbelévő első nagyvárosig...

    VálaszTörlés
  73. Elad:

    Németh László: Történelmi drámák (VII. Gergely, Galilei, A két Bolyai), Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1997

    Székely János: Összes drámái (Profán passió, Caligula helytartója, Vak Béla király, Protestánsok, Irgalmas hazugság, Mórok), Kolozsvár, Polis Könyvkiadó, 1999

    Kincses Elemér: Trójában hull a hó (Trójában hull a hó, Maraton, Ég a Nap Seneca felett), Marosvásárhely, Mentor Könyvkiadó, 1998

    Ion Luca Caragiale: Teatru (O scrisoare pierdută, O noapte furtunoasă, D-ale carnavalului, Conul Leonida faţă cu reacţiunea, Năpasta), Editura Vizual, Bucureşti, 1997

    Látó, 2ooo/8-9, benne, többek között: Láng Zsolt A Rúkmadár c. mesejátéka, melyet annak idején Kolozsváron Hatházi András rendezésében játszottak

    Látó, 2oo2/8-9, benne, többek között: Láng Zsolt: Játék a kriptában (ez egy jeligés pályázaton díjazott, ám színházak által eddig még be nem mutatott-), ill. Kincses Elemér: Csatorna c. UNITER-díjas drámái

    Látó, 2oo5/12, benne, többek között: Kincses Elemér Az ugrás c., színházak által eddig még be nem mutatott monodrámája

    Színház, 1998/1o-11, benne, többek között: Frank Wedekind: Lulu, fordította Forgách András

    VálaszTörlés
  74. A 2 ezreléknél nagyobb emelkedő (1.ooo méter, azaz 1 kilóméter több mint 2 métert emelkedik) már túl meredeknek számít, megtaláljuk az összes Kárpátokat átszelő villamosított vasútvonalon: a Mestecăniş-, Gyímesi-, Tömösi-, Merisor-, Domásnya-hágóknál. Nincs ilyen meredek emelkedő a Vörös Torony-hágón át, igaz, itt villamosítás sincs, csak tervezett (4-es számú európai közlekedési folyósó: Budapest - Bukarest között térképen a vonalzó, autópályát is ide terveznek). A vasúti közlekedési könyvecske ezeken az emelkedőkön csak előre megtervezett közlekedést engedélyez, azaz: az emelkedőn az összes lámpa (ezek az önműködő térközjelzők, 1.2oo méterenként vannak) zöld kell legyen, sem megállásra kötelező piros, de sem sebességcsökkenésre kötelező más színű lámpa sem lehet a kapaszkodó vonat útjába, az emelkedőn nem lehet vasútállomás, sem megállóhely (igaz, ilyesmik nincsenek is), tetőn pedig a fővágányra kell beengedni, s csak újabb fékpróba után folytathatja útját (ezért állnak meg még a gyorsvonatok is a tetőn, hiába panaszkodnak az utasok, hogy mi a fasznak dobták ki a pénzt a gyorsvonatra, ha szemből nem is jön semmi vonat, s mégis megáll a faluba, persze hogy megáll, de nem 1 percre, az utascsere idejére, hanem 12 percre, jelenleg ennyi idő alatt tudnak Romániában egy leghosszabb 2o vagonos személyszállító vonaton fékpróbát elvégezni), és az emelkedőn a rakomány súlyától függően a mozdony duplázható, akár elől vontatásként, akár hátulról segédkezőként. Igaz, még így is fel-felsülnek a villamosmozdonyok a Tömösi-hágón, hisz itt a legdurvább az emelkedő, úgy tudom, hogy itt a vasutak kapott a jelenleginél egy jobb útvonalat, s készek is európai pályázatra leadni a tervet... Lejtmenet, vagy enyhébb emelkedők esetén semmi gond. A 2 ezrelékes emelkedőt elméletileg minden vasútépítő mérnök kerüli, a hosszú (és kanyargós) alagutakat is, aminthogy a túl éles kanyarokat is, ezek is azért maradtak, mert nincs más megoldás.

    VálaszTörlés