Összes oldalmegjelenítés

2013. június 1., szombat

energia vs. környezetvédelem

Iránban, Koreában atombombát hagyj a francba! S ha a németek az összes atomerőműveiket szép lassan mind darabokra szedik szét, a zöld mezőig, mások is vegyenek csak szépen példát tőlük! Persze a németek megengedhetik maguknak, látva mik történtek nemrég Japánba, hisz még erre is van pénzük! Már hogyisne lenne, mikor az AEÁból EUba erőszakosan átpasszolt válságot minden európai kisállam megszenvedi, mint az a történelem folyamán bármely birodalom esetén volt, elvégre Németország EU legnagyobb országa, és hatalma, őket nem viheti csődbe senki – szépen meg is fizették a kis európaiak ennek az árát – a németek a válságból semmit se éreztek: úgy csinálták meg maguknak, kis európaiak (Izland, Írország, Görögország, Ciprus, Szlovénia) torkán nyomva le saját szaruk, hogy a válság országuk határán kívül maradjon, hogy ők válság közepett is úgy éljenek, mint válság előtt! Hát igen! Nekem semmi bajom a fosszilis energiahordozókkal, szén, földgáz, kőolaj, nyugisan termeljék csak ki, ahol van annyi, hogy nyereségesen megérje, s csináljanak belőle nyugisan olcsó áramot a hőerőmüvekbe, mint Radnóton a földgázból (hát a gyulakutait azt bezárták, ott nem volt nyereséges, ott túl kicsi is volt az a hőerőmű), és itt még nem is működik teljes kapacitáson ez a hőerőmű, szóval inkább, mint az atomerőműveket! Én a palagázt se ellenzem, persze hogy veszélyes, de AEÁ, Kanada mégis megcsinálta (míg Anglia, túl veszélyesnek ítélve, leállt még rögtön az első próbálgatások után), már csak pusztán azért is, hogy ne dráguljon a gázuk, bár az is igaz lehet, hogy az utólagos, hosszú távú  környezetvédelmi költségekkel már – érthető módon: szándékosan – nem számoltak! Most a lengyeleknek is van annyi, hogy teljesen cserbehagyják az oroszokat! De állítólag Romániába is lenne elég jelentős mennyiség kitermelni... Azt a maréknyi falusit én nem sajnálom, akik kiállnak tiltakozni Greenpeace-zászlók mögé – bár megértem őket is... Verespatakról is mind elhúztak, hagytak csapot-papot, s beköltöztek Gyulafehérvárra! Miközben az összes bányaprojekt-ellenző Greenpeace-aktivista városlakó hirtelen nagy kultúristápolóvá avanzsált elő, nyakában az aranylánccal... Maia Morgenstern pedig egy nagy bohóc (az én szemembe – örökös dilemmája ez egy művésznek: „hogyan legyen hiteles?” – szerintem sokan bele is őrülnek...): én nem tudom komolyan venni ezeket a... no nem művészek, dehogyis: bűvészek! Még ha ki is tépik saját fülüket! Kettő van belőle, még mindig megmarad egy... Ha-ha-ha! Természetesen okés, hogy a Greenpeace kritizál, de míg el nem éri, hogy Románia áramszükségletének 18 %-át adó, és az AEÁból évekkel ezelőtt teljesen kitiltott kanadai építésű  Csernavajdát bezárják és szétszedjék (mint a  németek – a paksit a magyarok így is-úgy is be fogják zárni néhány év múlva, állítólag legkésőbb 2037-re, mert nagyon öreg és felújíthatatlan, hál’ Istennek új atomerőmüvet nem terveznek, igaz, nem is lenne rá pénzük, hihihihihi, az így kieső áramuk egyharmadát ki tudnák spórolni, másik egyharmadát alternatív forrásaikból pótolni tudnák, a harmadik egyharmadot pedig... sajnos kénytelenek lesznek külföldről behozni...), addig ők is csak taknyos cigánykodásuk fitogtatják: kész röhej! Azért jó, hogy a túl nagy adósságok miatt csődeljárás alatt még mindig sugárzó Realitatea TV műsorpolitikája mindig a Greenpeace oldalára áll, és ellenez minden bányaprojektet, környezetvédelmi okokból kifolyólag, s lehet, igazuk is van: de azért én megmaradnék a szén, kőolaj, földgáz mellett. Mintsem egy atomerőmű mellett. AEÁ például nem is írta alá a füstkibocsátásról szóló kyotói egyezményt, pont azért, mert az üvegházhatás miatti globális felmelegedés elméletét tudományosan nem kellőképpen megalapozottnak ítélte meg, miközben persze az is igaz, hogy a Dízel-motorok kipufogógázában található trinitrobenzatron a világ legrákkeltőbb anyaga – és miért: hát a bicikli, a ló, a taxi, a busz, a vonat nem elég jó?... Nem szégyellem magam, dehogy szégyellem, ha választani kell, a kisebb rosszat választom, és atomerőművek helyett már inkább a hőerőművek! A Zsil-völgyében rengeteg szénbányát zártak be így is, mert nem volt nyereséges, és hőerőműveket is épp eleget zártak be Romániába (a Marosvásárhelyhez közel eső gyulakutait például, amit teljesen szét is bontottak, nehogy még véletlenül is valaki újraindíthassa), szintén veszteségesség miatt, úgyhogy tehát nekem ne kukorékoljon senki, hogy Románia nem tesz a környezetvédelemért. No nem környezetvédelmi, hanem gazdasági okok miatt zártak be!

61 megjegyzés:

  1. Az amerikaiak persze hogy megcsinálták maguknak a palagázt, nehogy 1 dollárrral is megdráguljon a saját gázuk. A környezetvédelmi kiadásokat a világon egyetlen nyereségre beállított bányaprojekt sem számolja bele a költségeibe, azok ugyanis maradnak utólagosan az állam terhére.

    VálaszTörlés
  2. Románia energetikai függetlensége? Azaz a saját áramfogyasztását teremtse elő saját maga, és ne hozzon be külföldről semmit? Szép álom: soha meg nem valósul(hat)ó utópia! EU éber szemei ádázan őrködnek a felett, nehogy itt a Balkánon hirtelen egy nagy hatalom szülessen, mert akkor nem lesz kinek a saját, jó olcsón előállított felesleges energiájukat jó drágán rásózzák, busás nyereségre galád módon szert téve a szegények kirablása árán, nyugati eszméket hirdetve, s nem lesz, mi baromságot tovább diktáljanak, ugye-ugye... Arra van eszük, hogy a magyar fővárosban a hajléktalanok ügyét felkaroló kormány jótékony intézkedéseit ilyen-olyan szedett-vedett ürügy révén kitámadják, miközben az a legfontosabb dolguk, hogy a befőttes üvegekbe a savanyú uborkák hosszúságát és vastagságát előírják és felügyeljék...

    VálaszTörlés
  3. EU nem engedi a veszteségesség miatt bezárt bányák újranyitását. Ez okés, ezzel én is egyetértek, elvégre azt a veszteséget valahonnan fedezni kellene, azaz valahonnan máshonnan el kellene venni és oda tenni azt a pénzt, ami hát már egyáltalán nem okés... A környezetvédelmi kiadások is – természetesen - a bányavállalkozás(okat)t kell(ene) terheljék, ezzel én is egyetértek, bár sokan nem. Sokan az állam terhére rónák, amit utólagosan (miután a bányavállalkozás teljesen kiaknázta az altalajkincseket és jól meggazdagodva eltűnt a nagy nyereségekkel), éveken át kell(ene) majd megszenvedjen, azaz: te most élj jól, ha mocsokba is, a többi meg mit érdekel – a mocsko(da)t meg majd takarítsák csak szépen el a gyerekeid, jó drága pénzeken... Ezzel tehát, a Greenpeace mellé állva, én sem értek egyet. A mocskát takarítsa el csak szépen az, aki mocskolt: ugye hogy alábbhagy így már a nyeresége? Mert milyen dolog az, mások nyakára (azaz ártatlan gyerekeidre) zúdítni a saját költségeid (azaz a bányavállalkozás környezetvédelmi kiadásait)?

    VálaszTörlés
  4. Te, ha nagyon érdekel, nekem van egy bányavállalkozásom! Ha nagyon akarod, én neked bármit kihozok a föld mélyéből, a kérdésem csak az: megfizeted-e az árát? Mert ha azt mondod nekem, hogy túl drága és kapsz mástól olcsóbban is, kénytelen vagyok otthagyni a föld mélyében, bármi legyen is az.

    VálaszTörlés
  5. Június 1. gyereknap. Láttad a Bányavakságot? A marosvásárhelyi, Sebestyén Aba-rendezte előadás megkapta a Színikritikusok legjobb új magyar dráma-, legjobb előadás-, legjobb rendezés-, ill. legjobb alternatív/független előadás Díját! Megérdemelten!

    VálaszTörlés
  6. A Színikritikusok Díjának hitelességét nem vonom kétségbe, a díjazottakkal jómagam is egyetértek! A Bányavakságot (még) nem láttam, de - természetesen - olvastam (free online), még egy régebbi Látóból, mintha románra is le lenne fordítva, ha jól tudom, e fordítás meg is jelent könyv formájában, jaj, és a youtube-on láttam egy 10 perces részletet belőle...

    VálaszTörlés
  7. A kőkorszaknak sem azért lett vége, mert elfogyott volna a kő... Svájc (Romániánál 5 x kisebb – területét tekintve) összes vasútvonala villamosított, Romániának (és Magyarországnak) még a fő vonalai se!

    VálaszTörlés
  8. Ez igaz, de mit akarsz ezzel mondani?

    VálaszTörlés
  9. Elektromos autót már rég gyártanak az AEÁban, éjjel alvás közben töltöd a garázsban az aksit, mint egy mobiltelefont... Megy az is 100 km/ó-val, és nem füstöl, és sokkal csendesebb! Előbb-utóbb kénytelen lesz a világ áttérni erre, mert ahogy fogy a kőolaj, úgy drágul: szép lassan, mint észrevétlenül... De egyszer csak kipukkan a lufi!

    VálaszTörlés
  10. A Marosvásárhelyhez közel eső hőerőműve(ke)t írtad, a volt gyulakutait, meg a nem teljes kapacitáson működő radnótit... De a ratosnyai vízierőműről, a vegyipari kombinát lezárt ülepítőjén, ill. a Kerelőszentpálon nemrég létesült fotovoltaikus parkokról egy szót se szólsz!

    VálaszTörlés
  11. Hát hogy működne teljes kapacitáson a radnóti hőerőmű, ha nincs szükség annyi áramra? Te se kapcsolod fel a házadba a villanyt, csak ha kell! Éjjel alvás közbe nem világítasz te se, ugye? A ratosnyai vízierőművet jó lenne befejezni, mint ahogy azt a napelemparkot ott a kombinát mögött – állítólag a város éjjeli közvilágítását fedezni tudná...

    VálaszTörlés
  12. http://www.hhrf.org/nepujsag/13jun/13nu0606t.htm2013. június 10. 17:09

    Csökkentette a megújuló energia szubvencióját a kormány azzal, hogy négy évvel elhalasztja a szél-, nap- és vízenergia elôállítását ösztönzô úgynevezett zöld tanúsítványok egy részének kifizetését: a keddi ülésen elfogadott rendelet ellen szerdán közleményben tiltakozott a Román Szélenergia-egyesület (RWEA).

    A lakossági és ipari energiaár csökkentését célzó kormányrendelet értelmében július elsejétôl kezdôdôen a 10 megawattnál kisebb teljesítményû új vízi erômûvek az eddigi három helyett két, a szélerômûvek az eddigi kettô helyett egy, a napelemes áramfejlesztôk az eddigi hat helyett négy zöld tanúsítványt értékesíthetnek minden megtermelt megawatt-óra villamos energia után: a kiesô támogatást pedig 2017 márciusától, illetve 2018 januárjától (a szélerômûvek esetében) kapják meg. A Ziarul Financiar címû gazdasági lap becslése szerint a Ponta-kabinet ezzel több mint egymilliárd eurónyi kifizetést örökített át utódjára.

    Constatin Nita energiaügyekért felelôs tárca nélküli miniszter szerint a román zöldenergia- támogatási rendszer a legbôkezûbb Európában, amit az ország nem engedhet meg magának. Az intézkedéstôl azt reméli, hogy a második félévtôl kezdôdôen legalább tíz százalékkal csökken a lakossági villanyszámla.

    Az RWEA szerint a kormány törvénytelenül módosította egyoldalúan az Európai Bizottság által is jóváhagyott szubvenciót, amire több milliárd eurós beruházások üzleti terve épült. A zöldenergiába befektetô cégek perrel fenyegetik a román államot, és arra figyelmeztetnek, hogy a több százmillió eurós kártérítést a román adófizetôknek kell majd megfizetniük.

    Másfelôl az ArcelorMittal acélipari óriás – amelynek a romániai kohászati üzemeiben több mint tízezer alkalmazott dolgozik – kilátásba helyezte, hogy kivonul Európából, ha az unióban nem csökkennek az energiaárak. Victor Ponta miniszterelnök egyebek közt erre hivatkozva indokolta a megújuló energia támogatásának halasztásáról hozott döntést.

    "Az Egyesült Államokban az utóbbi hét évben az ipari gázár 66 százalékkal csökkent, míg Európában 35 százalékkal nôtt. A villamos energiánál az USA-ban 4 százalékos csökkenés volt, míg Európában 38 százalékos drágulás. Ha nem teszünk semmit, bezárnak a gyárak, és itt maradunk múzeumnak. Vigyáznunk kell, hogy maradjon ipar és lakosság is, amely elhasználja azt a zöldenergiát" – érvelt a román kormányfô.

    Romániában a megújuló energiaforrások jelenleg a fogyasztás 8 százalékát fedezik. A szubvencióról szóló 2008-as törvény indoklásában az szerepelt, hogy 2020-ig Bukarest ezt az arányt 24 százalékra akarja emelni.

    VálaszTörlés
  13. http://www.origo.hu/itthon/20130612-talan-sosem-fog-megterulni-paks-2.html2013. június 12. 15:00

    Akár 10 milliárd forintba is kerülhet majd a magyar atomerőmű bővítése, amire 4 év alatt még tendert sem írtak ki, de az oroszok már a nyakunkon vannak.
    A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban sok nyitott kérdés van, ezek közül a legnagyobb, hogy mégis honnan teremtik elő a beruházáshoz szükséges 3 milliárd forintot - mondta Perger András, az Energiaklub projektvezetője a szervezet minikonferenciáján. Hárommilliárd forint az éves magyar GDP tíz, a költségvetésnek pedig húsz százaléka, a projektről mégis szinte semmit sem tudni.

    A Parlament 2009-ben szavazta meg, hogy Paksot bővíteni fogják, a tervek szerint ezzel 2085-ig meghatározzák a hazai energiaellátást. A döntés óta négy év telt el, tendert még mindig nem írtak ki, azonban "jelzés értékű", hogy a pályázaton majd részt venni kívánó Roszatom már sajtótájékoztatót is tartott Budapesten. Tegnapi közleményükkel pedig a hazai vállalkozásokat kecsegtetik: ha megnyerik a projektet, negyven százalékban magyar beszállítókkal fognak dolgozni.

    Az oroszok számára értékes a magyar beruházás is, ugyanis annyira sok pénzük van, hogy nem könnyű a jelenlegi piaci környezetben befektetniük - mondta Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külsős munkatársa. Deák szerint nem igazán lehet megmondani, hogy anyagilag hogy fogunk kijönni, attól függ, hogy 2025 és 2030 között milyenek lesznek az áramárak. "Mi úgy gondoljuk, hogy magasak lesznek, ők pedig úgy, hogy nem." - lebbentette fel Deák a fátylat a bizonytalan beruházásról.

    A Roszatom saját maga szerint pontosan dolgozik, de a projekt üteme nagyban függ a hazai környezettől is. Deák szerint alapesetben harminc év alatt térül meg a beruházás, de ha három évet csúszunk (és nem indul el 2025-ben az első blokk), akkor negyven év alatt térül meg. Alacsony energiaárak mellett viszont inflációval kalkulálva az is előfordulhat, hogy Paks 2 sosem fog megtérülni.

    Erre minden esély megvan, ha azt vesszük, hogy az utóbbi időben két nagy atomtender törént Európában. A finnek és szlovákok is a tervezett költségek két-háromszorosánál tartanak már, a kormány által kommunikált hárommilliárd extrém esetben tíz is lehet.

    Ámon Ada, az Energiaklub vezetője szerint Paks 2 ideális megtérüléséhez hasonlóan harminc-negyvenév alatt a magyar lakosság megújuló energiaforrásokból történő energiaellátása is megvalósulhatna, ráadásul számításaik szerint olcsóbban, körülbelül 2400 milliárdból meg lehetne oldani.

    VálaszTörlés
  14. Jaj! Jaj! Jaj! Szegény finnek! Szegény szlovákok! Háromszoros árnál tartanak, s még mindig nincs vége... - Úgy kell nekik! Minek a francnak kell nekik atomerőmű? Bele se kellett volna fogjanak ilyesmibe! Hátha más országokat jobb belátásra bírnak! Most már nincs más, mit csináljanak: kénytelenek lesznek befejezeni azt, amibe belevágtak, hisz csak nem fogják félbehagyni, és teljesen szétszedni, mint a németek - bár talán jobb lenne, ha példát vennének tőlük... - Félek, nehogy a magyarok is úgy járjanak: minden esélyük megvan rá a hülye politikusaik által, akik nem hallgatnak már a saját szakembereikre se, azokra, akik mégis értenek valamit a témához! Állítólag a greenpeacenek sikerült, hogy leállítsa a románokat, legalábbis ami a bővítés ügyét illeti...

    VálaszTörlés
  15. http://www.hhrf.org/nepujsag/13jun/13nu0612t.htm2013. június 12. 16:13

    A világ tízéves olajfogyasztását képesek fedezni a mostanáig feltárt palaolaj- készletek az amerikai U.S. Energy Information Administration (EIA) kormányzati kutatóintézet legújabb tanulmánya szerint. A hivatal becslése alapján világszerte 345 milliárd hordónyi palaolajat lehet kitermelni a jövôben.

    Az EIA honlapján közzétett tanulmányban 41 országnak 137 lelôhelyét vizsgálták meg. A 345 milliárd hordós adat a "technikailag hozzáférhetô" palaolaj-tartalékokra vonatkozik, tehát azokra, amelyek a mai technológiával kitermelhetôek. Ez a világ olajtartalékának 10 százalékát teszi ki, és mert a világ napi olajfogyasztása most 90 millió hordó körül alakul, ezért a feltárt készletek 10,5 évre fedezik a fogyasztást.

    A hivatal adatai szerint a világon Oroszországnak vannak a legnagyobb palaolaj-készletei (75 milliárd hordó), azután következik az Egyesült Államok (58 milliárd hordó), majd Kína (32 milliárd hordó), Argentína (27 milliárd hordó) és Líbia (26 milliárd hordó).

    Az adatgyûjtés nemcsak a palaolaj készletekre terjedt ki, hanem a palagáztartalékokra is. Palagázból 206 milliárd köbméter található ma a föld alatt. Ez a mennyiség 10 százalékos növekedést jelent a legutóbbi, 2011-es felmérés adataihoz képest, és a világ gázkészleteinek 32 százalékát adja. Palagázból Kína rendelkezik a legnagyobb tartalékokkal, összesen 31,5 milliárd köbméterrel.

    Az EIA adatai összesítô jellegûek, csak a technikai korlátokkal foglalkoztak. Arról nem közöltek adatokat, hogy milyen árak mellett lenne gazdaságos egy-egy palaolaj- vagy palagáz-lelôhely kiaknázása.

    Az Egyesült Államok úttörô szerepet játszott a nem hagyományos olaj- és gázkészletek kitermeléséhez szükséges technológia kifejlesztésében, de ez csak azért történt, mert a hordónkénti 100 dolláros ár fölött ez a kitermelési forma is gazdaságos volt.

    A palagáz és a palaolaj kitermelése nagyjából tíz éve kezdôdött meg az Egyesült Államokban és Kanadában, de csak az elmúlt három évben ért el jelentôs szintet. A technológiai eljárások fejlesztésével azonban mára olyan változások következtek be, amelyek az elemzôk szerint alapjában változtatják meg az energiaipart és a világ olajkereskedelmét.

    VálaszTörlés
  16. A Greenpeace-nek mindig igaza van!

    VálaszTörlés
  17. Igen: a Greenpeace ellenzi a verespataki aranybányát, a szén alapú hőerőműveket, az atomerőműveket, és a palagázt is. Én ilyen drasztikusan-katasztrófálisan utópisztikus elveket-álmokat nem képviselek, jómagam csupán az atomerőműveket ellenzem, főleg Csernobil és Fukusima után, pláne, mikor a németek az összeset bezárják, még mielőtt megvárnák teljes kiöregedésüket!!! A román hatalmon jelenleg lévő szellemi-értelmi képességeinek híján lévő politikai elit (tisztelet a kivételnek) sajnos nem ezek bezárását-felszámolását, hanem bővítését tervezi, a 2 jelenleg működő reaktor mellé még 3-at terveznek, s félek, a finn meg a szlovák példa helyett ("határ: a csillagos ég" - egy-egy atomerőmű ára kiszámíthatatlan, az építés ideje alatt állandóan, folyamatosan, évről-évre csak drágul, beláthatatlanul) inkább a görögök csődjének útjára állnak a sok külföldi kölcsönökkel, hogy ezt a tervük is valóra válthassák (már láttuk az autópályaépítés esetében: a világon a legdrágábban soha sehol nem építettek, mint nálunk). Én értem, hogy az ország áramellátásának 18%-át adja, de kérdem én: 2oo7, ill. 1996 előtt, mielőtt elindult volna itt az áramtermelés, e két esztendő előtt volt-e atomerőmű Romániában? - Nem volt egy se! És az áram mégis sokkal olcsóbb volt akkor, mint ma! Akkor meg mi a fenének kell nekünk? A jelenlegi atomerőmű kritikáját olvasd itt:

    http://www.greenpeace.org/romania/ro/campanii/energia-nucleara/semneaza-petitia/

    VálaszTörlés
  18. Aki ma, Csernobil és Fukusima után, ezekben a válságos esztendőkben, amikor (kisebb) országok országok után mennek csődbe a nagy adósságaik miatt, tehát aki ma atomerőművet épít magának, hogy olcsóbb legyen a villanya (ami dehogyis lesz olcsóbb), az kész (ön)gyilkosságot követ el! Mintha nem lehetne jobb dolgokra is elkölteni azt a sok pénzt!

    VálaszTörlés
  19. Gyere, tegyük meg a Greenpeace-t környezetvédelmi miniszterünknek! A környezetvédelmi minisztériumban ugyanis a környezetvédelemnél minden más fontosabb...

    VálaszTörlés
  20. Én benne lennék! És a királyt tegyük meg államelnökünknek, a szenátust zárjuk be örökre, és a képviselők felét dobjuk ki! Na, mit szólsz, megcsináljuk?

    VálaszTörlés
  21. http://www.hhrf.org/nepujsag/13jun/13nu0618t.htm2013. június 18. 13:29

    A Fomco Solar Systems 3,5 millió euró értékû beruházásaként napenergiaparkot avattak fel tegnap Erdôszentgyörgyön. Az ide felszerelt több mint 13 ezer darab, egyenként 240 W-os teljesítményû fotovoltaikus napelem által termelt "zöldenergiát" az országos hálózatba továbbítják. A cégnek ez a második ilyen jellegû beruházása Maros megyében, alig néhány hónappal ezelôtt, tavaly októberben Kerelôn avattak fel hasonló létesítményt, amely Románia legnagyobb napenergiaparkjának számít.

    Az Erdôszentgyörgyhöz tartozó, de a várostól kissé távol esô, 6,7 hektáros területen kialakított 3,24 MWh teljesítményû energiapark avatóünnepségén Nyulas Bernát, a Fomco cégcsoport tulajdonosa elmondta, egy évvel ezelôtt jött az ötlet, hogy a kerelôi után egy újabb hasonló beruházást kellene eszközölni. A vállalkozó barátját, Gyulakuta egykori polgármesterét kérte fel, keressen a célnak megfelelô területet a környéken. Miután sikerült felvásárolni a szóban forgó közel hét hektár mezôgazdasági területet, fél évbe telt, amíg megszerezték a szükséges engedélyeket, végül idén áprilisban nekiláttak az építkezésnek. 13.500 napelemet szereltek fel, és mivel a környéken évente közel 1200 óra napsütéssel számolnak, évente megközelítôleg 3500–4000 MWh "zöld" villamos energiát termel majd a napelempark. A megtermelt áramot a Gyulakuta–Szováta középfeszültségû vonalba táplálják be – fejtette ki Nyulas Bernát. A napelempark felépítéséhez a Fomco Solar Systems nem igényelt uniós pénzalapokat, a befektetéshez szükséges összeg 40 százalékát önerôbôl biztosították, a fennmaradó részt pedig bankhitelbôl finanszírozták. A vállalkozó szerint a számításaik arra utalnak, hogy legrosszabb esetben 6-8 évbe telik, amíg megtérül a befektetésük. Csibi Attila, Erdôszentgyörgy polgármestere elégedetten nyugtázta, végre el tudják mondani, hogy új befektetô jelent meg Erdôszentgyörgyön. Mint mondta, a jelenlegi gazdasági helyzetben az önkormányzatoknak támogatniuk kell a beruházókat, hiszen a vállalkozók jelenlétének köszönhetôen a helyi költségvetésbe több pénz folyik be, továbbá a befektetôk új munkahelyeket teremtenek.

    Környezetvédelmi terület

    Az avatóünnepségen Nyulas Bernát, a befektetô cég tulajdonosa szóvá tette, hogy a beruházás során nehézségekbe ütköztek, ugyanis utólag derült ki, hogy a terület, amelyet erre a célra megszereztek, Natura 2000-es környezetvédelmi övezet. Viszont sikerült közös nevezôre jutni a természetvédelmi program képviselôivel és megtalálni a megoldást, amely mindkét fél számára elfogadhatónak bizonyult. Az avatóünnepségen jelen volt Antal Zoltán, a Natura 2000 helyi projektfelelôse, aki lapunk érdeklôdésére kifejtette, a szóban forgó felület valóban szigorított védelmi területnek számít. – A Natura 2000 tudományos tanácsának az elsô válasza nem volt, arra hivatkozva, hogy medveátjárási övezetrôl van szó, itt haladnak át a medvék a Bekecs vidékérôl a Küküllômentére. Aztán beláttuk, hogy kompromisszumkészek kell legyünk, amikor a közösségi érdekek azt megkívánják, hiszen az, hogy új energiaforrások után nézünk, valamint új munkahelyeket létesítünk, a közösség érdekeit szolgálják. Emiatt arra kértük a befektetôt, biztosítsa az átjárást a medvék számára és néhány méterrel tolja el a parkot. Erre hajlandó volt, így megoldódott a probléma – fogalmazott Antal Zoltán, aki szerint a következô 10-20 év legnagyobb kihívása az lesz, hogy megtalálják a középutat a fejlesztési érdekek, amelyek a községek javát szolgálják, és a természetvédelmi intézkedések között. Kérdésünkre, hogy egy hasonló létesítmény üzemeltetésének vannak-e káros hatásai a környezetre nézve, Antal Zoltán nemmel válaszolt. Mint mondta, a napenergiapark nem szennyezô tényezô, semmiféle negatív hatása nincsen a környezetre, kizárólag az a kifogás, hogy némiképp a természetvédelmi területek közötti átjárhatóságot akadályozza.

    VálaszTörlés
  22. http://www.hhrf.org/nepujsag/13jun/13nu0619t.htm2013. június 22. 12:44

    Vizsgálja az EB a kormány zöldbizonylat- kifizetéseket elhalasztó rendeletét
    Vizsgálja a megújuló energiaforrások támogatásáról szóló sürgôsségi kormányrendeletet az Európai Bizottság. Errôl a múlt héten értesítette az országot az uniós hatóság. A kivizsgálást az Országos Fotovoltaikus Ipari Szövetség kérte az Európai Bizottságtól, mivel a szervezet szerint a kormányrendelet szövege nem egyértelmû, igazságtalan és alkotmányellenes. A Ponta-kabinet a hónap elején fogadta el azt a sürgôsségi kormányrendeletet, amelynek értelmében csökkentik a megújuló energia támogatását azzal, hogy csak négy év múlva fizetik ki a szél-, nap- és vízenergia elôállítását ösztönzô zöldbizonyítványok egy részét. Ezzel 1 milliárd euró kifizetését halasztotta el a kormány.

    Az Országos Fotovoltaikus Ipari Szövetség szerint az intézkedéssel nemcsak a befektetôket, de a fogyasztókat is károsítják. Romániában a megújuló energiaforrások a fogyasztás 8%-át fedezik. A támogatásról szóló törvény szerint 2020-ig az ország ezt az arányt 24%-ra emeli.

    VálaszTörlés
  23. Igen, már gondolni lehetett erre. A román kormánynak ugyanis van egy rém rossz szokása, éspediglen: ami jó, azt szétveri. Holott ami jó, azt továbbra is támogatni kell(ene)! De most legalább jó, hogy itt van EU, s majd Brüsszelből megint fejen koppintják a hazai nagy (t)okosokat!

    VálaszTörlés
  24. http://www.hhrf.org/nepujsag/13jun/13nu0621t.htm2013. június 22. 12:58

    A napokban a gazdasági minisztériumban a bukaresti központú Electrocentrale (ELCEN) villamosenergia-termeléssel foglalkozó társasággal aláírt szerzôdés alapján a Marubeni Europower japán energetikai konszern 150 millió eurós beruházással 250 MW-ot termelô, gázzal mûködtetett hôerômûvet épít Gyulakután a korábbi egység helyén.

    Hiroshi Tachigami, a Marubeni Europower elnöke a sajtónak azt nyilatkozta, hogy további hasonló jellegû beruházást terveznek Romániában, nemcsak a gáz-, hanem a szélenergiát is szeretnék hasznosítani. A számítások szerint egy éven belül megköthetik a szerzôdést a terv kivitelezôjével, a szaktárcával megkötött egyezség alapján három éven belül üzemeltethetô az új hôerômû. Ezáltal mintegy 150-250 munkahelyet is teremtenek. Az aláírást követôen Dan Cetacli, az ELCEN igazgatója az újságíróknak elmondta, a hôerômû 30.000 köbméter gázt használna el óránként. 45–68%-os kapacitással évente 4000 – 6000 órát üzemelne. A Marubeni nemcsak Gyulakután, hanem Paroseni-ben is befektet. Erre anyagi garanciát jelent a kormány és az Európai Fejlesztési Bank között kötött finanszírozási szerzôdés. A gyulakutai hôremû termelése jelentôsen hozzájárul majd az országos energetikai szükséglet kiegyensúlyozásához – vélték a szakemberek, ezért nemcsak a megye, hanem az egész ország számára igen fontos a japánok befektetése.

    Varga József, Gyulakuta polgármestere a Népújságnak kifejtette, az önkormányzat is sokat tett azért, hogy a régi telephely újjáéledjen. Többször tárgyaltak a romosodó létesítmény sorsáról a gazdasági minisztérium korábbi államtitkárával és személyesen Varujan Vosganian jelenlegi miniszterrel is, sôt a japánok is jártak már a helyszínen és ôket is teljes támogatásáról biztosította az önkormányzat. Mint ismeretes, a hôerômû üzemeltetésének fénykorában igen nagy hasznot hajtott a településnek, s bíznak benne, hogy a japán beruházás nemcsak munkahelyteremtést jelent – reményeik szerint környékbeliek foglalhatják majd el –, hanem az infrastruktúra-fejlesztésben is érezhetôvé válik majd a külföldi tôke jelenléte.

    VálaszTörlés
  25. Ha-ha-ha-ha! A románok szétverik, ami a sajátjuk, mert nem bírják nyereségesen működtetni, de sebaj: jönnek majd a japánok... Ha-ha-ha-ha! Nem rossz!

    VálaszTörlés
  26. http://www.investor.hu/news/20130630-a-ewingokat-is-utolerte-a-palaforradalom.html2013. június 30. 20:32

    Legutóbb az 198o-as évek közepén hoztak annyi olajat napi szinten a felszínre Texasban, mint áprilisban. Az AEÁ legnagyobb olajtermelő állama 1 év alatt ugyanis harmadával növelte kitermelését, melyet a területén is kibontakozó palaforradalomnak köszönhet.

    Óriási olaj boomnak lehetünk szemtanúi Texasban, ugyanis az AEÁ legnagyobb olajtermelő állama az elmúlt 1 évben harmadával növelte napi kitermelését, sőt, néhány évre visszatekintve pedig két és félszerezte ezt az értéket. Hozzá hasonló teljesítményt nyújtott Észak-Dakota is az EIA friss áprilisi adatai alapján.

    Texas dominanciájához azonban továbbra sem fér kétség, napi 2,45 millió hordós olajtermelésével az AEÁ termelésének több mint 3o%-át adja. Hasonló nagyságú kitermelésre legutóbb az 198o-as évek közepén volt példa Texas esetében.

    Eközben Észak-Dakota "csupán" 1o,8%-kal járul hozzá 793 ezer hordós napi kitermelésével (történelmi csúcs), ugyanakkor néhány éve még egyáltalán nem számított meghatározó szereplőnek az AEÁ olajpiacán. Rajtuk kívül a többi állam részesedése még a 1o%-os értéket sem éri el, Alaszka és Kalifornia is csupán 7% körül járul hozzá az AEÁ napi olajkitermeléséhez.

    Észak-Dakota sokat köszönhet a palaforradalomnak, melynek egyik legfelkapottabb területe a Bakken-mező. Hasonló indokkal magyarázható Texas kitermelésének megugrása is, esetében az Eagle Ford palamezők támogatták a bő kétszámjegyű növekedést. A palaforradalomnak sokat köszönhet az AEÁ, amely a BP 2o12-es adatai szerint a
    világ haramdik legnagyobb olajtermeléjének
    számít.

    VálaszTörlés
  27. Meg fognak ezek itt szép lassan észrevétlen mindent csinálni, le se szarják a Greenpeace-t! Annyira pénzéhes ez az ország, annyira eladósították elmúlt több mint két évtizedben a saj(á)t kormány(j)a(j)i, hogy minden aprópénzért le fognak hajolni a földre, be fognak ásni, fúrni a Föld alá bármilyen mélyre, bármi áron, csak hogy felhozhassák az aranyat, rezet, földgázt, palagázt, kőolajat, szenet s mindent, ami értékesíthető! És a csernavajdai atomerőművet, a nem európai folyósókra térképfirkálászott autópályáikat, erdőkivágásaikat, mindent-mindent! Aztán jöhet bármily földcsuszamlás, árvíz, környezetszennyezés, földrengés, Csernobil és Fukusima, járvány, gazdasági válság, adóssághullám, országcsőd, mocsokság (á lá középkori pestis), éhség, szemétdomb és indiai vándornéphadsereg, dzsihád, terrorizmus és neonáci-bevándorlás, hazafi kivándorlás, és maradandó felső tízezres maffia – eddig sem érdekelte őket semmi! Ideiglenesen lehúzódnak majd a föld alá milliárdos családtagjaikkal a pocegereikhez a Casa Poporului Csiáótól megmaradt atombiztos bunkereibe, vagy gyorsan elrepülnek, még mielőtt a médiák kihirdethetnék a katasztrófát, külföldre, a svájci bankszámláik közelébe. Bezzeg a restitutio in integrum, a Szenátus felszámolása, a képviselők 3oo főre való csökkentése, a korrupció és bürokrácia eltörlése (á lá Vlad Ţepeş), a királyság visszaállítása (a soron következő államelnökválasztáskor legyen ő az egyetlen jelölt), az egészségügy, az oktatás, az európai házifeladatok, a havi ezer euró nettós minimálbér, a munkanélküliség, a szegénység, a nyomor, az újraerdősítés, a titkosítás teljes körű felbontása az 1989-es forradalom, az 199o márciusi marosvásárhelyi események, ill. az összes bányászjárást illetően, a kis- és közepes vállalatok fellendítése, a (történelmi) euroregionalizáció! – Romániában mindez soha meg nem valósulható utópia!

    VálaszTörlés
  28. Ugyanakkor írjuk még e sorba a választási rendszer visszatérését a régi jó pártlistás változatához. Ez a jelenlegi vegyes, körzetes egy nagy baromság, nem tükrözi a realitásokat, és a képviselők számának a megduplázásához (már be se férnek a terembe), tehát a parlamentben (és az országban) való kétszeres káoszhoz és kiadásokhoz vezettek. Ugyanakkor jó lenne átvenni a francia mintát is, mely szerint döntést az ország választópolgárainak a fele (+1) hozhat csak meg. Aki nem megy el szavazni, az kap egy fekete pontot az erkölcsi bizonyítványába és többet semilyen segélyt nem kérhet. (szavazni úgy is lehet, hogy a szavazó-cédulát üresen dobja be a ládába – nem választ senkit, ám el sem menni, na az még durvább – egyenesen demokrácia-ellenes bűncselekmény!)

    VálaszTörlés
  29. Nem nagyon fog tetszeni ez az utóbbi gondolat a nagy emberi jogvédő Frundának!

    VálaszTörlés
  30. Neki nem, ám a franciáknál ez már évtizedek óta működik, anélkül hogy a nagy Frunda nagy európai feje ebbe valaha is beleszólhatott volna!

    VálaszTörlés
  31. Hai să facem Greenpeace Ministrul Mediului!

    VálaszTörlés
  32. Hai să facem! Dar atunci hai să punem regele Mihai preşedinte! Îl băgăm la alegerile ce urmează! Şi desfiinţăm Senatul! Şi băgăm TVA 25%! Şi desfiinţăm leul şi băgăm euro! Şi desfiinţăm tichetele de masă dar şi premiile de Crăciun şi Paşte, desfiinţăm şi al treisprezecelea salariu! Şi plătim toate datoriile ţării! Şi nu mai luăm nici un fel de împrumut! Şi facem şi salariul minim net lunar de 1.ooo de euro! Şi ne unim cu Basarabia! Şi facem tot ce a scris în ungureşte anonimul de mai sus, în 4 ani, ca program de guvernare întru salvarea ţării!

    VálaszTörlés
  33. Rezón! Hai să facem! La muncă, dragele mele! Reformăm România!

    VálaszTörlés
  34. Vise plăcute, stimabile! Mai bine hai să emigrăm în Franţa! Acolo ai mai cam toate cele de sus, adică cam tot ce ar trebui să se facă şi tot nu se face şi nu se va face şi nu există nici măcar voinţa de a se face toate acestea în România!

    VálaszTörlés
  35. http://www.hhrf.org/nepujsag/13sep/13nu0911t.htm2013. szeptember 11. 13:21

    Míg az ország a kóborkutya-ügyön "csámcsog", addig elfelejtik, hogy vannak komolyabb dolgok is – kezdte a polgármester, majd a közelgô hûvösebb idôjárásra való tekintettel az országos energiagazdálkodásra reflektált. Elmondta, továbbra is a gázfûtés szükségességét hajtogatják, holott ez országos szinten függôséget jelent majd a külföldi szolgáltatókkal szemben, illetve hazai viszonylatban az ár fokozatos felszabadításával a kisfogyasztóknak fog a téli idôszakban gondot okozni, hiszen egyre drágább lesz ez a fûtôanyag. Azzal senki sem foglalkozik, hogy az országnak villamosenergia-túltermelése van, ami nemcsak a vízi erômûveknek, hanem az alternatív energiaforrásoknak (napelemek, szélenergia stb.) köszönhetô. Jön a fûtési szezon, megszûnt a gázártámogatás – ez komoly szociális gondot okoz majd, a megoldást pedig ugyancsak a helyi önkormányzatok nyakába zúdítják – mondta a polgármester.

    VálaszTörlés
  36. http://www.hhrf.org/nepujsag/13sep/13nu0927t.htm2013. szeptember 27. 10:30

    Miközben a televíziók hol a kóbor kutyák mellett, hol a kóbor kutyák ellen tüntetôket mutatják naphosszat, idônként a verespataki bányanyitás ellen vagy mellett kardoskodókkal "színesítve", a fészbukon megrázó képsorokkal illusztrált cikk kering arról, hogy 1971 októberében, hivatalosan 89, nem hivatalos adatok szerint több mint 150 emberéletet követelô, háromszáz köbméter, ciánnal teli iszap temette maga alá a Hunyad megyei Csertés települést, miután elszakadt a védôgát. A Hunyad megyei ügyészség adatai szerint az iszapáradat negyedóra alatt 89 embert temetett maga alá, és hat tömbházat, egy harmincágyas bentlakást és két magánházat söpört le a föld színérôl.

    Kommunista szokás szerint az akkori hatóságok eltitkolták a katasztrófát, a Starea Natiunii szerint azért, hogy ne kelljen nemzeti gyászt meghirdetni. Egyéves nyomozás és kihallgatások után a nyomozóhatóság arra a következtetésre jutott, hogy a tragédiát elôre nem látható körülmények váltották ki, így aztán soha senkit sem vontak felelôsségre vagy ítéltek el az ügyben. A tragédiáról a túlélôk és szemtanúk beszélnek csupán. Egy ködös október végi reggel, hajnali öt órakor azt látták a bányába készülôk, hogy valami hatalmas, orkánszerû görgeteg közeleg, ami elsöpörte az elsô házakat, majd a többi épület ablakai is kitörtek, lezuhantak a házfedelek, levegôbe repített embert, állatot.

    Pillanatok alatt a föld színével vált egyenlôvé a település. Utána csak a néma csend maradt.

    Csak késôbb hangzott fel a kétségbeesett ordítás: elszakadt a gát!

    A katasztrófát a ciánkezeléses aranykitermelés okozta, amelynek a salakját egy nyolcvan méter hosszú gáttal elkerített mesterséges tóban tároltak. A legenda szerint a hegy bosszulta meg magát.

    A továbbiakban hátborzongató részleteket mondanak el a szemtanúk, részletesen leírják a kivizsgálást és a kihallgatásokat, a cikket több fotóval illusztrálják. Lehangoló képeket láthatunk arról, ami megmaradt a kis hegyi faluból. Inkább hasonlít holdbéli tájhoz, mint földi településhez.

    Mirôl van tehát szó? Melyik a drágább? Az emberek élete vagy az arany? Illetékeseknek nagyon jól meg kellene fontolni a döntést.

    Egy dolog biztos, aki elolvassa az írást és megnézi a képeket, soha nem fog a verespataki aranybánya megnyitása mellett kardoskodni.

    VálaszTörlés
  37. http://www.hhrf.org/nepujsag/13okt/13nu1018t.htm2013. október 17. 20:31

    Az amerikai Chevron felfüggesztette a romániai palagázlelôhelyek feltérképezését

    Felfüggesztette a Chevron a palagáz-lelôhelyek feltérképezését Silistea település térségében az utóbbi napok tüntetései nyomán – jelentette be csütörtökön az amerikai olajipari cég.

    A Vaslui megyei település mellett hétfôn kezdték meg a próbafúrások elôkészületeit, ám a munkát a falu lakóinak tüntetése megakadályozta. A helybéliek ugyanis attól tartanak, hogy a kitermelés súlyos környezetszennyezést okoz, amely ellehetetleníti a mezôgazdaságot és az állattenyésztést. A napok óta tartó tüntetés során a demonstrálók elzárták a gázmezô mellett lévô egyik országutat. A rendfenntartók és a demonstrálók között szerdán dulakodás alakult ki azt követôen, hogy a hatóságok megpróbálták felszabadítani az úttestet. A rendfenntartó erôk fellépése nyomán öt sérült orvosi segítségre szorult. Szerdán több száz környezetvédô Bukarestben is utcára vonult, szolidaritást vállalva a silisteai tüntetôkkel és a palagáz-kitermelés betiltását követelve a román kormánytól.

    A település önkormányzata csütörtökön határozatban tiltotta meg a palagázkutatást és kitermelést a község területén.

    VálaszTörlés
  38. http://www.hhrf.org/nepujsag/13okt/13nu1022t.htm2013. október 22. 10:59

    Csúnyán leforrázódott a kormánykoalíció a verespataki ügy kapcsán: tegnap komolyan felkavarta a kedélyeket amint kiderült, hogy a tervezett aranybánya ciános zagytározóját veszélyes helyre építenék. Ezek után kérdés, hogy a bányaprojektben még hány idôzített ökobomba ketyeghet.

    A legújabb ciánbilit az országos földtani intézet nemrég menesztett igazgatója borította ki, aki az üggyel kapcsolatos törvénytervezet társadalmi vitáját lefolytató parlamenti különbizottság elôtt korábban azt állította, a beruházó hamisított geológiai térképet használt az engedélyeztetési folyamat során, így elkendôzve egy közeli település ivóvizét fenyegetô fertôzésveszélyt. A szakértôt ezután nem sokkal leváltották a földtani intézet élérôl, állítólag azért, mert a galaci földrengésekkel kapcsolatos kutatómunkáról illetéktelen információt hozott nyilvánosságra.

    Nem zárható ki az sem, hogy a szenzációhajhászás tankönyvbe illô példája lenne a kirúgott szakértô tegnapi kipakolása. Azonban amint nyilvánosság elé lépett a parlamenti különbizottság elé tárt történettel, komoly zavart keltett a hatalmi gépezetben, ami arra is utalhat, hogy igaza van, és ez további súlyos kérdéseket is felvet.

    A politikum visszakozni látszik: pénteken még arról volt szó, hogy meghosszabbítják a parlamenti különbizottság mandátumát a jó döntés érdekében, tegnap viszont már az is felmerült, hogy feloszlatják ezt a testületet és egy újat hoznak létre, amelyik egy általános érvényû törvénytervezetet készítsen elô a bányakitermelésekrôl. Elkezdték tehát a szerecsen mosdatását, hiszen ha a politikusok elkezdenek bizottságosdit játszani, akkor mandátumszakadtáig lehet minden ügyet húzni anélkül, hogy döntésre, és felelôsségvállalásra lennének kényszerítve. Közben a civilek méregfogát is megpróbálnák kihúzni, legalábbis csak erre utalhatnak a belügyi tárcavezetô és a rendôrparancsnok tegnapi, a tüntetôkkel szembeni szigorúbb fellépést kilátásba helyezô, egybehangzó nyilatkozatai.

    Pedig ha a fent említett szakértônek igaza van, akkor nincs mit sokat kertelni tovább a verespataki ügyben. Akkor a jelenlegi projekt talán tapétának megteszi az illetékesek irodáiban, de a fogasabb kérdés az lesz, hogy az arany kitermelésére kapnak-e gazdasági és környezetvédelmi szemszögbôl egyaránt jó megoldást?

    VálaszTörlés
  39. http://www.hhrf.org/nepujsag/13okt/13nu1022t.htm2013. október 22. 11:08

    Instabil, veszélyes helyen alakítaná ki a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Verespatakra tervezett külszíni aranybánya ciános zagytározóját – állítja Stefan Marincea, a Román Földtani Intézet (IGR) múlt héten leváltott igazgatója a Gândul címû független lap hétfôi számában közölt interjúban.

    A lap azt követôen készített interjút a szakemberrel, hogy ezt a véleményét két hete a Verespatak-tervezet társadalmi vitáját lefolytató parlamenti különbizottság elôtt is kifejtette, ahol a geológiai térképek meghamisításával vádolta a verespataki beruházást tervezô kanadai- román vegyesvállalatot.

    A múlt héten az oktatási minisztérium leváltotta Marinceat a földtani intézet élérôl, de cáfolta, hogy a verespataki bányaprojekt ügyében kifejtett álláspontja miatt távolították volna el.

    Marincea a Gândulnak adott interjúban kifejtette: a zagytározó tervezett helyén egy 2011-es terepszemlén az IGR munkatársai több aktív forrást találtak, amelyeken keresztül a ciános víz megmérgezheti a közeli Abrudbánya ivóvizét. Hozzátette: a talaj szerkezetében 19 vetôdést is felfedeztek, amelyek veszélyeztetik a tervezett völgyzárógát stabilitását.

    Marincea szerint Stefan Grigorescu, az IGR korábbi igazgatója ennek ellenére kiadta 2011-ben a földtani intézet jóváhagyását a projekthez, amely nélkül az RMGC nem kérhette volna a környezetvédelmi engedélyt. Bár a beruházó a földtani intézet térképeit használta, az engedélyeztetésre beadott dokumentációból egyszerûen eltüntették a veszélyforrást jelentô vetôdéseket – állította Marincea a Gândulnak adott interjúban.

    Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint október 6-án Stefan Marincea, az IGR – akkor még tisztségben lévô – igazgatója azt mondta a parlament Verespatak-bizottsága elôtt: neki nincs pénze arra, hogy bíróságon harcoljon az RMGC ügyvédeivel, különben feljelentette volna a céget okirat-hamisításért.

    A szakembert október 16-án váltották le a földtani intézet élérôl, arra hivatkozva, hogy illetéktelenül nyilvánosságra hozta a Galati megyei gyakori földrengések lehetséges okait vizsgáló kutatások egyes "tudományosan megalapozatlan" feltételezéseit.

    VálaszTörlés
  40. http://www.youtube.com/watch?v=1bIRYg_dEKo

    30 octombrie 1971. Despre dezastrul minier din Certej - Munţii Apuseni -România.

    STOP ROŞIA MONTANĂ!!!

    VálaszTörlés
  41. Vannak itt a közelünkben, még Európában, Romániánál ügyesebb országok, úgy mint Lengyelország, Ukrajna, Oroszország, melyek élni tudnak a palagázzal. Romániának sem a saját palagáza, sem a saját aranya nem kell. Majd vesz gázt jó drágán az oroszoktól, hogy megnyomorítsa már így is kétharmadnyi, szemétdombon élő népét!

    VálaszTörlés
  42. Vajon kik állnak a Greenpeace mögött? Vajon milyen érdekek, hatalmak, pénzek?

    VálaszTörlés
  43. http://www.hhrf.org/nepujsag/13dec/13nu1203t.htm2013. december 2. 21:07

    A csendôrség hétfôn cáfolta, hogy erôszakot alkalmazott volna az északkelet-romániai Pungesti településen a palagáz-kitermelést ellenzô helyi lakosokkal szemben.

    A két hónapja ülôdemonstrációt folytató helyiek csoportját a csendôrök eltávolították hétfôn reggel az amerikai Chevron vállalat tulajdonában lévô telekrôl és megakadályozták abban, hogy lezárják az országutat.

    A tüntetés egyik résztvevôje szerint a csendôrök kivonultak a tiltakozás helyszínére, ütlegelték a tüntetôket és a földön vonszolták ôket. Mircea Olaru, a csendôrség vezetôje cáfolta, hogy erôszakot alkalmaztak volna. Közölte, hogy nem használtak könnygázt és más egyéb fegyvert sem a tüntetôk ellen. Olaru közlése szerint a Vaslui megyei településen mintegy 250 csendôr felügyel a rendre.

    Victor Ponta miniszterelnök gratulált a csendôröknek, és kijelentette, hogy törvényesen jártak el. Kifejtette, Románia demokratikus ország, és nem tolerálhatják, hogy ötven vagy hetven ember törvényellenesen cselekedjen. Ponta szerint az amerikai vállalat magánterületén szervezték az ülôsztrájkot, és a Chevronnak joga van megvédeni saját telkét.

    Ponta szerint Románia számára olyan fontos nemzeti érdek az energetikai függetlenség megteremtése, hogy a mintegy száz "forrófejû" ember tiltakozása ellenére is alkalmazni kell a törvényes elôírásokat.

    A helyiek azért tüntettek, mert meg akarták akadályozni, hogy a Chevron újrakezdje Pungestiben a palagáz kitermelése érdekében végzett próbafúrásokat. A helyiek ellenzik az amerikaiak által alkalmazott technológiát, amelynek keretében homokkal és vegyi anyagokkal kevert vizet sajtolnak magas nyomáson a kôzetbe, hogy kiszabadítsák onnan a gázt. Románia palagáztartalékát 660 milliárd köbméterre becsülik, és a román vezetôk szerint ennek kitermelésével biztosítható Románia energetikai függetlensége.

    VálaszTörlés
  44. http://www.hhrf.org/nepujsag/13dec/13nu1209t.htm2013. december 9. 10:36

    Több száz tüntetô vette körül szombaton az északkelet-romániai Pungesti térségében az amerikai Chevron olajvállalat telkét, ledöntve annak kerítéseit, tiltakozva a tervezett palagáz- kitermelés ellen – közölte a Mediafax hírügynökség. A Chevron felfüggesztette a próbafúrásokat.

    Az interneten szervezett, elôre be nem jelentett tüntetés résztvevôi több ízben dulakodásba keveredtek a nagy erôkkel kivonuló csendôrséggel, amikor a rohamosztagosok kiemeltek és elszállítottak több tüntetôt. A román hírügynökség szerint a helybeliek mellett számos környezetvédô szervezet aktivistája volt jelen az ország többi részérôl.

    A tüntetôk veszélyesnek és környezetrombolónak tartják az amerikaiak által alkalmazott technológiát, amelynek keretében homokkal és vegyi anyagokkal kevert vizet sajtolnak nagy nyomáson a kôzetbe, hogy kitermeljék onnan a gázt.

    A tüntetôk szinte teljesen ledöntötték a 20 ezer négyzetméteres telket körülvevô drótkerítést. A demonstrálók közül többen lefeküdtek az országútra: ôket a csendôrök vitték el az úttestrôl. Egy tüntetô kórházba került.

    A Digi 24 hírtelevízió kora délután közölte: a Chevron felfüggeszti a tevékenységét a térségben. Az idézett közlemény szerint a cég biztonságos körülmények között és a törvényesség betartásával szeretné folytatni a próbafúrásokat, hogy feltérképezze a palagáz kitermelésének lehetôségét, de ezt a tüntetôk jelenléte megakadályozta. A Chevron leszögezte: megszerezte a hivatalos engedélyt a pungesti-i fúrásokhoz és tevékenysége során minden környezeti elôírást betart.

    A héten másodszor csaptak össze Pungesti-en a palagáz-kitermelés ellenzôi a karhatalommal. A két hónapja ülôdemonstrációt folytató helyiek csoportját hétfôn a csendôrök eltávolították a Chevron telkérôl és megakadályozták, hogy – korábbi akcióikhoz hasonlóan – lezárják az országutat.

    Victor Ponta miniszterelnök akkor gratulált a csendôrségnek, rámutatva, hogy a Chevronnak joga van megvédeni saját telkét. Kifejtette: Románia számára fontos nemzeti érdek az energetikai függetlenség megteremtése, és nem szabad megengedni, hogy mintegy száz "forrófejû" ember tiltakozása megsértse a törvényes elôírásokat.

    Románia palagáz-tartalékát 660 milliárd köbméterre becsülik, és a román vezetôk szerint ennek kitermelésével biztosítható Románia energetikai függetlensége.

    VálaszTörlés
  45. Unii cu mineritul - alţii cu Greenpeace. Cine mai ştie cui să-i dai dreptate?

    VálaszTörlés
  46. Hogy bekussolt a Putyin, mikor az EU energetikai biztosa kerek-perec kijelentette, hogy Nyugat-Európa fel van készülve egy esetleges teljes orosz gázelzárás esetén. Elmúlt években már eleget zárogatták az oroszok a gázt, hamar utánanéztek más forrásoknak. Igazuk is van! Ha túl drága lesz az orosz gáz, olcsóbb források is kéznél legyenek, melyek épp elegendők legyenek az esetleges elzárt orosz gáz-hiány okozta teljes pótlására...

    VálaszTörlés
  47. Románia villanyáramának hazai termelése: szén alapú hőerőmű (Turceni a legnagyobb, ez Olténiában van, szene a Zsíl-völgyéből van) 27%, nukleáris (Csernavajda az egyetlen, ez Dobrudzsában van, nem földrengésbiztos, és az AEÁ-ban egyből be is zárnák, míg nálunk még bővíteni akarják - alapanyagát, az uránt, Bukovinában bányásszák, Crucea-Botuşana helységben) 19%, földgáz alapú hőerőmű (Radnóton van a legnagyobb, ez Erdélyben van, az ország gázfogyasztásának 7o%-a saját kitermelés, Magyarsároson van a legnagyobb földgázlelőhely, ez Erdélyben van) 14%, a hátramaradt 37%-ból: vízierőmű (Vaskapu a legnagyobb, ez Dobrudzsában van, a Dunán) 27%, szélerőmű (Dobrudzsában vannak a legnagyobbak) 8%.

    VálaszTörlés
  48. Ahogy nagyapám mondaná, világunk olyan energiaéhes lett (7 milliárd emberrel), hogy szüksége van még a legapróbb energiaforrásra is, az utolsó marék szénre is! Mindennek a teteje – posztmodern irónia, hogy a dobrudzsai szélerőművek ugyanannyi áramot képesek évente termelni, mint a csernavajdán egy atomreaktor. És akkor már hogyne tennők fel mi is a greenpeace-i kérdést: akkor mi a fenének a csernavajdai atomerőmű? Újabb Csernobilnak, Fukusimának? C C C Ó Ó Ó

    VálaszTörlés
  49. Már ez így van! Eddig mi is azt hittük, hogy rég vége a bányászatnak, hőerőműveknek, atomerőműveknek, és lám épp az ellenkezőjét tapasztaljuk: a világon mindenhol nyílnak újra ezek a régebb lezárt létesítmények... Hát mégiscsak szükség van rájuk! C C C Ó Ó Ó

    VálaszTörlés
  50. Különleges évforduló Japánban: ma egy éve, hogy egyáltalán nem termelnek atomenergiát az országban. Fél évszázad óta először. Japán egyébként a világ harmadik legnagyobb atomreaktor-flottájával rendelkező ország. A japán kormány a reaktorok mielőbbi újraindítására törekszik. A lakosság és az ipar azonban kézbe vette a gyeplőt: önként 13 reaktor termelésének megfelelő fogyasztást spórolnak meg, és... az ország hamar a világ második legnagyobb napelempiacává vált Kína mögött! A piac nagy részét a kis, háztartási méretű napenergia-projektek adják: minden egyes hónapban 23 000 ilyen telepítés valósul meg. Nem mellesleg a reaktorok leállása nem okozott sem áramkimaradásokat, sem feszültségingadozásokat.

    VálaszTörlés
  51. Románia egy altalajkincsekben gazdag ország! Évek óta itt van a többé-kevésbé román érdekeltségű verespataki aranybányavállalkozás, meg az észak-amerikai érdekeltségű palagázkitermelők, de a környezetvédők lefújták az egészet! Jobb a drága orosz gáz, mint a hazai olcsó? (Lehet hogy az amerikai érdekeltségű palagázkitermelés-ellenző környezetvédők mögött orosz gáz-érdekeltség húzódna meg?) No és az arany? Milyen jó lett volna kitermelni! Kiszámolták, hogy az ország összes adósságát ki tudta volna belőle fizetni! De így? A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap mögött meghúzódó nagyhatalmi érdekek játszmái között az adósságok és azok kamatainak a rabszolgái vagyunk! Aki dolgozik sem magának, hanem valakik által felvett kölcsönök visszafizetésének, és azok kamatainak dolgozik! És kik ezek a valakik, akik az ország állítólagos fejlődése érdekében ezeket a nagy kölcsönöket felvették? Egy egyre csak szűkülő és ezért egymással még ádázabban marakodó felső elit, politikai tökkelütött lúzerek, akik saját gazdasági szakembereikre sem hallgatnak, elit, mely saját meggazdagodására cselekszik a csak még jobban elmélyülő szegénység kárára!

    VálaszTörlés
  52. Mitől félsz? Hogy Romániát is csődbeviszik, mint Görögországot? Romániát? Hisz még senkit sem bántott annyira meg, hogy erre is sor kerülhessen! A Balkán legnagyobb országa, 2 x akkora, mint bármelyik más itt a környéken! Majd ugyanazok, akik a nagy kölcsönöket Romániának megadták, vigyázni is fognak arra, hogy többszörösen vissza is kaphassák azt a sok lóvéjukat!

    VálaszTörlés
  53. Mások meg úgy számolták, hogy az ország ma is ki tudná fizetni az összes adósságát, ha a tartozásait is mind be tudná hajtani. A kettő kiegyenlítené egymást!

    VálaszTörlés
  54. Na persze! S azzal a sok mocsokkal, amit a bányák hátrahagynak, na azzal mi lesz majd? Mert Verespatakon az a nagy ciántó, mely ellepne falvakat, temetőket, templomokat, ezerévek után is ott maradna, s ráadásul még be is szivárogna az altalajba, szennyezve mindent: földeket, vizeket... A palagázkitermelés esetén meg olyan földrengések keletkeztek, hogy Angliában azonnal leállítottak minden ilyesmit...

    VálaszTörlés
  55. Sajnos a rabokat ma már nem lehet bányászati kényszermunkára fogni, mondjuk a Zsíl-völgyébe szenet bányászni az Olténiai hőerőművekbe (Turceni a legnagyobb), hogy legyen olcsó áramunk, EU szigorúan tiltja a bányák bármiféle állami támogatását, márpedig a rabok ingyenmunkája annak minősülne. Így szépen mehetnének mondjuk... erdőt ültetni! De sajnos azt sem teszik! Pedig ennél jobb kényszer-rabmunka el nem lenne képzelhető a mai Romániában!

    VálaszTörlés
  56. Hagyd csak Verespatakot, kinek a francnak kell még egy nagybányai-tiszai ciánkatasztrófa? – Senkinek! Bár a legtöbb verespataki már rég otthagyott csapot-papot, s beköltözött Gyulafehérvárra!

    VálaszTörlés
  57. http://www.origo.hu/gazdasag/20150622-evi-szazmilliardos-veszteseget-termelhet-paks-2-parbeszed-magyarorszagert-dokumentum-javor-benedek.html

    VálaszTörlés
  58. Isten őrizzen, hogy Paks 2 építésének nekifogjanak! Már startból egy veszteséges vállalkozás szakemberek és mértékadó körök szerint is, nem is csodálom, hogy 3 évtizedre titkosították az oroszokkal megkötött szerződést! Ki volt az az őrült, aki egy ilyen szerződést Magyarország nevében aláírt? És kinek a francnak hiányzik manapság ide Magyarország közepére egy újabb Csernobil meg Fukusima? A világon ma már sehol sem építenek új atomerőműveket, a jelenlegieket is igyekeznek szép lassan, de biztosan mind bezárni, lásd Németország, Japán!

    VálaszTörlés
  59. Furcsa ember vagy, te Árpád! Greenpeace-szimpatizánsként a verespataki aranybányászat, a palagáz-kitermelés, a szén, földgáz, kőolaj-hőerőművek mellett vagy, de az atomerőművek ellen...

    VálaszTörlés
  60. Igen. Nincs ebben semmi furcsaság! Miért ne bányászhatnánk ki altalajkincseinket, s élnénk belőle jól? Hát nem azért vannak? A bányászattal együttjáró környezetrombolást utólag is helyre lehet hozni! Ha két rossz közül kellene választanom, biztos, hogy nem az atomerőműveket választanám! Hisz kinek kell újabb Csernobil, Fukusima, főleg ide az állandó erős vrancea-i földrengések közelébe, Cernavodă-ra? Csak Nicolae Ceauşescu volt képes ilyesmit eltervezni, s szörnyű utódai ezt létre is hozni az elbutított pór nép pénzéből: kész öngyilkosság, nem is kell ide semmi háború, külföldi támadás... A cernavodă-i atomerőmű nélkül is képes Románia saját maga megtermelni saját maga áramfogyasztását, sőt, még exportálni is tudna... Ha vezérei nem vernék annyira szét ezt az országot, legalábbis azt a kis jót, ami még megmaradt belőle...

    VálaszTörlés