Összes oldalmegjelenítés

2012. augusztus 1., szerda

A mi ÁFÁnk nem Dániánk

   Romániában jelenleg 24%-os ÁFA van érvényben. Szomszédos országainkban mind alacsonyabb, közülük Szerbiában a legalacsonyabb, 18%, tehát a vállalkozások, legalábbis a határmenti régiókban, kivándorolnak. Egyedüli kivétel, ahol ez a folyamat forditva működik, az Magyarország, ahol jelenleg a miénknél nagyobb az ÁFA, a világon a legmagasabb, 27%. Nem igazán helyeslendő, ha 17%-osra csökkentenénk. Ez a fajta szomszédoskodó versengés veszélyes is lehet, hogy ki birja kisebbre csökkenteni, mert rövid távon ugyan egyik-másik szomszédos ország győzedelmesen kerülhet ki az efféle csatározásokból, de hosszú távon ez a fajta versengés nem igazán tartható fenn, s csak egy ide-oda dűlingélő hajóhoz hasonlitanánk, mintsem egy előrehaladóra... Magasabb nálunk az ÁFA, de tessék megnézni szabad szemmel: hogy néz ki Románia, és hogy néznek ki a szomszédos országaink? - Egyedül csak Magyarország látszik szabad szemmel is fejlettebbnek... - Ennél sokkal fontosabb lenne az állandóság, mondjuk egy államelnök 4 éves mandátuma alatt ne is változtassanak rajta semmit! 27%-os viszont soha sehol nem volt, legfennebb most Magyarországon. 26%-os sem volt a történelemben (a XX. század közepétől, amióta ezt bevezették) soha sehol. 25%-os viszont Észak-Európában, a világ legfejletteb jóléti államaiban: Izland, Norvégia, Svédország, Dánia - utóbbi a Rekordok Könyvében is szerepel, igaz, Románia is: Európában az utolsó helyen. Ha tőlem függne, Romániában is 25%-osra emelném az ÁFÁt, és tartanám az államelnök 4 éves mandátumának végéig. Semmi sem fontosabb, mint az állandóság, a stabilitás.
   Dánia? - Alkotmányos monarhia. Romániában még ma is sokan visszasirják a királyt! De mindenképp támogatandó jelenlegi államelnökünk népakaratra hivatkozó óhaja, miszerint a Szenátust fel kell számolni, a képviselők számát 3oo-ra csökkenteni, az államelnöki mandátumot 4 évre csökkenteni.
   Dánia? - Romániánál 5,5 x kisebb ország (4 x akkora, mint Székelyföld, tehát épp mint Erdély), melyben 5,5 millió ember él, 9o%-uk lutheránus, szinte mindenki folyékonyan beszéli az angolt és 3,5 millión használják az internetet, EU és NATO tagok. Koppenhágából Svédországba az Északi- ill. Balti-tengert elválasztó szoroson majd' 8 km hosszú közúti-vasúti hid van, Románia pedig még európai pénzekből se képes a majd' 2 km hosszú Calafat - Vidin hidat befejezni saját oldalon: a hid a Duna közepéig bolgár oldalon készen áll. 443 szigetéből csak 76 lakott, Grönland, ill. Feröer szigetei azonban széles körű autonómiával rendelkeznek, nálunk viszont még a székelyföldi (Maros megye egyharmada, ill. Hargita, Kovászna megyék együttese) eurórégió sem jött létre.
   Dánia modern piacgazdaság, a miénk az utolsó Európában, inkább piacgarázdálkodás, Dánia a Világgazdasági Fórum 2oo9-2o1o-es listája szerint a világ 5. legversenyképesebb országa, a miénk pedig az utolsó Európában. Dánia korszerű mezőgazdasággal (jelentős a tejelő és vágómarhatartás, valamint a gabonatermesztés), versenyképes kis- és nagyvállalati körrel, kiterjedt állami jóléti rendszerrel, magas életszínvonallal és stabil nemzeti fizetőeszközzel büszkélkedhet. Nálunk mindez álom! Igaz, a politikusok az elmúlt 22 évben nem épitő, hanem romboló és rabló munkájának köszönhetően! Dánia nettó energia- és élelmiszerexportőr, Románia importőr, teleink az orosz gáztól függnek. Dánia nettó külső adóssága nulla, igaz, e téren Románia sem áll túl rosszul, hisz kiszámolták: ha mindenki kifizetné Románia iránti adósságát, Románia is ki tudná fizetni összes adósságát. Dániában a munkanélküliségi ráta az európai átlag alatt van 3,6%-os, igaz, Romániában szintén az európai átlag alatt van, viszont a dánok duplája, 7%-os. A dán kormány sikeresen teljesítette, sőt túlteljesítette az euró bevezetéséhez szükséges konvergencia-kritériumokat, de a 2ooo szeptemberi népszavazáson a dánok elutasították a közös fizetőeszköz bevezetését, mivel a dán korona erősebb az euróhoz képest, igy a dánok számára veszteséges "üzlet" lenne az euróra való áttérés. Románia még mindig nem teljesiti e követelményeket, céldátumunk jelen pillanatban hivatalosan 2o15.
   A jövedelmi egyenlőség tekintetében első a világon. 2oo6-2oo8 között egészségügyi, jóléti és oktatási mutatói alapján, illetve lakóinak elégedettségét tekintve több felmérés szerint „a világ legboldogabb helyének” számított. Nálunk meg az egészségügytől, oktatástól újabb és újabb hullámokban pénzeket vonnak el (könnyű a beteg és buta embereket FÉLREvezetni), és ilyen-olyan nemzetközi pénzintézetek nyomására amerikai mintára igyekeznek magánkézbe tuszkolni minden kórházat, iskolát, hogy ezeket csak a gazdagok élvezhessék! Ami pedig a jövedelmeket illeti, nálunk az ország havi több mint 1.ooo euró nettót megkereső egyharmadának kezében van az ország kétharmadának vagyona! Óriásiak a jövedelem-különbségek!
   Dánia a skandináv jóléti modell alapján szervezi a szociális, egészségügyi és oktatási szolgáltatásokat. A jóléti modell mögött álló elv szerint a juttatásokhoz minden, a követelményeknek megfelelő állampolgárnak joga van hozzáférni. A rendszer univerzális, mindenkit lefed, személyválogatás nélkül. Nem úgy Romániában, ahol tiszta oligarhia működik mindenütt a "pénz beszél, kutya ugat" alapon: a szegény emberek (de) egyre inkább (a magyarok, cigányok is) ki vannak zárva e területekről, melyekhez mindinkább csak a gazdagok férhetnek hozzá. Dánia, a többi európai országnál lényegesen nagyobb részt vállal a jóléti juttatások finanszírozásában is, igaz, 25%-os ÁFA csak itt van. Bár, ha jól meggondoljuk, a 24%-os román ÁFA is majdnem ugyanannyi, és mégsem kapunk érte szinte semmit! A problémák reális, hosszú távú, európai elvű megoldása helyett kis segélyeket, porhintést a szemünkbe!
   Az amerikai Forbes magazin szerint Dánia rendelkezik az egész világon a legjobb üzleti klímával, innen meg menekülnek a befektetők, lásd legutóbb a nemeszsuki Nokia-üzemet. A 2oo8-as és 2oo9-es Béke Világindex szerint a világ második legbékésebb állama. Semlegessége ellenére Németország 194o április 9.-én megszállta Dániát. Habár eleinte a németek engedélyezték az önkormányzást (ennek 1943-ban vetettek véget az erősödő ellenállási mozgalomnak köszönhetően), Dánia katonai megszállás alatt volt a II. világháború alatt. A dánok erősen rokonszenveztek a Szövetségesekkel; 1.9oo dán rendőrt tartóztatott le és internált a Gestapo. 2oo8-ban – Svédországgal és Új-Zélanddal együtt – a Transparency International listája alapján a világ legkevésbé korrupt állama volt. Románia pedig Európa legkorruptabb állama. Kis mérete ellenére Dánia számtalan komoly hadi- és humanitárius akcióban vett részt, igaz, szerény képességeihez mérten Románia is.          
   Ám nem minden arany, ami fénylik! Hisz Dánia természetes növénytakarójából, a vegyes (lombhullató és tűlevelű fajokat egyaránt tartalmazó) erdőkből az intenzív mezőgazdaság miatt kevés maradt. Románia területének majdnem a 33%-át még ma is a Kárpátok-hegység erdei teszik ki, jó lesz ezt az arányt továbbra is megtartani, a kivágott, leégett erdők újraültetésével! Jaj, sajog a lelkem, ha arra gondolok, hogy 19oo-ban a Kolozsvár és Marosvásárhely között (egyenes vonalban 6o km) elterülő Mezőségen még összefüggő erdő volt! Ah! Ah! Ah! Mert ezek hiánya okozza a nagy árvizeket, földcsuszamlásokat, Verestóy-féle milliárdossá való válásokat!
   Másrészt Románia területének másik egy harmadát a gabonatermesztésre alkalmas alföld teszi ki. Az 1989-es rendszerváltást követően azonban országunk elit helyet foglaló gabonaexportőrből hirtelen gabonaimportőrré vált (miközben lakosaink száma 23-ról 19 millióra csökkent), mert a TSZek szétverésével már a saját magunk szükségleteit sem tudjuk előteremteni: a nagy földterületeket a visszaszolgáltatások révén mind feldarabolták sok apró kis részecskére, a kisgazdák nem is csoportosulnak, de saját maguk is középkori eszközökkel művelik a földjeiket, kizárólag csak saját családi megélhetésük szintjén, az állami öntözőrendszereket is mind szétlopkodták, stb... A legeklatánsabb példa minderre a nemrég kirobbant, Brăila Nagy Szigete körül kialakult bombasztikus cirkusz.
   Többféle környezeti veszéllyel kell szembenézni Dániának: légszennyeződés: különösen a járműforgalom miatt. A magas regisztrációs adó (180%) és hozzáadottérték-adó (25%), továbbá a világ legnagyobb jövedelemadórátája következtében az új autók rendkívül drágák. Az adó célja az autók számának korlátozása. Nálunk meg még olyan régiókba is épitik az autópályákat, ahova nem is igazán indokolt, mert nem is vezet arrafele semmiféle európai folyósó (ez volt az észak-erdélyi, Marosvásárhelyt is érintő autópályával is)!
   Kifejezetten támogatandó viszont a garázsadók, gépjárműadók, parkolódijak, üzemanyagárak, úthasználati dijak, még a gázárak emelése is, hogy a környezetbarát, zöld megoldásokra kényszerüljenek az emberek: a fiákerre, a kerékpárra, a villamositott vasútra, a RO-LA-ra, stb... Aztán meg takarékoskodjanak is ám az emberek, és értékeljék azt, ami van: lásd Marosvásárheléyen ma: gáz, melegviz, fűtés, bár igaz az is, miszerint az amerikaiak nem irták alá a kiotói egyezményt, mondván: a globális felmelegedés tudományos szempontból nem kellőképpen megalapozott, s amúgy meg hedonista életfelfogásuk szerint: éld az életed, azaz: amit az élet rendelkezésedre bocsát, élj vele, hisz egyszer élünk! Talán igazuk is van, hisz a fosszilis energiák visszaszoritása sajnos csak oda vezeti Romániát is, mint Japánt, hogy ilyen-olyan külföldi hitelekből atomerőműveket épitsen, ilyetén eladósodásával gátolván a gazdaság egészséges fejlődését, külföldiek meggazdagodására: látjuk is, hogy jelenleg az ország villamosenergia-fogyasztásának 18%-át Csernavajdáról adják, és az atomerőmű tovább bővül, újabb reaktorokkal, miközben Németország az összeset bezárja, igaz Magyarország is a paksit, legkésőbb 2o17-re, és újat nem is tervez... Végülis atomerőművek nélkül is volt világ, és lesz ezután is...
   Ezek ismeretében már egyértelműbbnek tűnik, hogy miért is lenne oly nagy szüksége Romániának összes (bezáratott) szénbányájára, földgáz-, ill. kőolajlelőhelyeire!
   Ám kevésbé támogatandó tehát az, hogy Nyugat-Európa szemetesládájává, roncstelepévé váljunk! Tessék megnézni egy kicsit milyen járműveink vannak: újak helyett a nyugat-európai roncstelepekről „olcsón” összeszedett járműveken furikázunk, és ó milyen boldogan! Bár azt is csak a marosvásárhelyiek tudhatják, hogy mit jelent újabb- és újabb zöldövezetek, járdák, sétálóutcák, kerékpársávok felszámolása ilyen-olyan parkolók, garázsok, útszélesitések miatt! A somostetői erdő évek óta tervezett kettévágásáról, a várost elkerülő kamionutak mellőzéséről nem is beszélve. Jobb helyeken már rég kifúrtak volna egy alagutat, s az ügyet ezzel el is intézték volna! Dániában szinte bárhonnan bárhova el lehet jutni kerékpársávokon, Marosvásárhelyen még az eredetileg tervezett Dózsa György utcából is kispórolták, és a sort folytathatnám a Poklos-patak mentével, a vasút-menti utcákkal, a szombat-vasárnapra csak papiron lezárt Rózsák-Győzelem terekkel, stb...
   Dánia légszennyezését súlyosbitja továbbá a hőerőművek károsanyag-kibocsátása. Errefelénk kicsit jobb a helyzet, mert az utóbbi 22 évben sok kis veszteséges hőerőművet zártak be, lásd pld. a gyulakutait, amit közbe már le is bontottak. Környezeti probléma még az Északi-tenger elszennyeződése nitrogénnel és foszforral, valamint az ivóvíz és a talajvíz elszennyeződése az állattenyésztés és a növényvédőszerek miatt.
   Dánia vasúthálózatának csupán 23%-a villamositott, na mi itt egy kicsivel jobban állunk: nálunk ez 37%-os, és már dolgoznak - részben európai pénzekből - az 5o%-osra való emelésen is - nálunk, mig ott még tervek sincsenek további vasútvonalak villamositására nézvést.
   És a kultúra? - Ki ne hallott volna Shakespeare Hamletjéről, aki a világörökség részét képező Helsingőr kastélyvárában ténykedett holdkórosságával? Ki nem olvasta Andersen meséit, Kierkegaard exisztencialista filozófiáját, a Félelem és reszketést? Ki nem nézett meg legalább egy Lars von Trier-rendezte filmet? A tavaly Marosvásárhelyen is vetitették a Kultúrpalota nagytermében november első hetében az Alternativ Filmfesztiválon a Haevnen (szó szerint: "bosszú") c. friss Oscar-dijas dán filmet! Ki nem ivott már Carlsberg, Tuborg söröket? Nem beszélve a Grotovszkij-tanitvány Barbaról, aki Odin szinházát Holstebróban működteti. Könyvének cime: Túl az úszó szigeteken. Ebben irja szinészei számára: „Nem számít, miféle rejtett, személyes inditékok vezettek a szinházhoz; de ha már itt vagy, meg kell találnod döntésed értelmét, amely túlmutat saját személyeden, és társadalmilag szembesit a többiekkel. Munkád egyfajta szociális meditáció társadalmi helyzetedről és azokról az eseményekről, amelyek korunk megélése során bensődben a legmélyebben érintenek. Minden előadás, amelyben részt veszel, az utolsó lehet, és így is kell, hogy tekintsd: az utolsó lehetőségnek, hogy megtaláld magad, és mintegy végrendeletként átadd a többieknek tetteid jegyzőkönyvét.”
   Dániában 25% az ÁFA, Romániában 24%. Hogy mégis miért minimális Dániában a fiskális kriminalitás, és miért 4,5 millió a román feketemunkások száma (nem beszélve az adócsalások mértékéről)? - Talán mert az embereknek eszük ágában sincs csalni, mert tudják, érzik a saját bőrükön, hogy a befizetett adókat az állam mind visszaforditja a javukra, nem mint nálunk, ahol még mindig közpénzhegyek tűnnek el nyomtalanul, büntetlenül, ilyen-olyan milliárdosok hasztalan zsebébe, és az állam a saját polgárait a legjobban kirabolható egyéneknek tartja!
   Különbség van tehát a Jűtland-, ill. a Balkán-félsziget között, Észak-Európa, ill. a posztkommunista Délkelet-Európa között.

(megjelent Marosvásárhelyen, a Központ c. hetilap 2o12 szep. 12.-i számában)

10 megjegyzés:

  1. Ezek szerint a XX-XXI. századfordulón Svédországban, Dániában, ill. Új-Zélandon a legboldogabbak az emberek...

    VálaszTörlés
  2. Czirják Árpád2012. október 25. 11:53

    Nem feltétlenül kell oda költözni, élni! A mi országunknak is alapja a kereszténység, a demokrácia és a kapitalizmus. Itt is, ha az I. osztálytól kezdve egész a XII. osztályig, a legalább heti egy kötelező vallásórán, ha minden évben alaposan átvennék a suliba a gyerekekkel a tizparancsolatot, egytől egyig, mindegyiket külön-külön alaposan átvitatva a maguk nyelvén, a maguk gondolkodásvilágában, gondolom, bőven elég lenne. Mert amit a suliban a gyerekek kapnak, az otthon a családba, a szülőkre is átragad, lásd napjainkban a teljesen új környezetvédelmet... De hogy miért nincs ez nálunk igy, kérdezd az oktatási minisztert, aki mindennel foglalkozik, csak épp az oktatás kérdéseivel nem! Mégis: az embernek van egy lelkiismerete, mely fölött Isten áll. "A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme." - mondja Salamon... Lehet más isteneket szolgálni, a választás szabadsága mindenkinek adva van, de mivel Isten mindenható, igy is, úgy is a tizparancsolat megitélése alá esik minden ember, akár akarja, akár nem.

    VálaszTörlés
  3. Tamás Gábor azért kiment Svédországba, és köszöni szépen nagyonis jól megvan!

    VálaszTörlés
  4. Dánia? – De hisz magasabb az öngyilkossági arány, mint a Székelyföldön!

    VálaszTörlés
  5. Hagyd csak! Jól teszik! Vagyunk már így is több mint 7 milliárdan! Egy-két bolonddal kevesebb csak jót tesz! Több élettér marad nekünk, „hátramaradottaknak”, hi-hi-hi-hi!

    VálaszTörlés
  6. Mi az, hogy túl sokan vagyunk? – Itt ez a térkép az angol wikipédiáról a népsűrűségről:

    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/67/World_population_density_1994.png!

    Vak is világosan láthatja a teljesen lakatlan vidékeket: Grönland, Kanada (leszámítva a délnyugati partvidékét), Amerikai Egyesült Államok belső területei (leszámítva a tengerparti vidékeit), Dél-Amerika (leszámítva a tengarparti vídékeit), Andok, Amazónász, Antarktisz, Ausztrália, Tibet, Mongólia, Szibéria, Közel-Kelet, Szahara, Kalahári, Észak-Európa. És még maga Mózes is írja a Bibliában Isten szavait: „Szaporodjatok és sokasodjatok...”

    VálaszTörlés
  7. Igen? – Hát akkor menj s élj te azokon a vídékeken! Nem tudom nem észrevenni a legnépesebb vídékeket: Japán, Indokína, Nyugat-Európa... A posztmodern kor öngyilkossági módszerei: legalizált fegyvertartás (AEÁban minden második embernél), legalizált drogok (Hollandiában), alkohol, nikotin, homoszexualitás, prostitúció (Németországban legalizálva), eutanázia, abortusz, kövérség (miközben ugyanannyian éheznek, mint ahányan kövérek – azt is mondhatnók, hogy a kövérek eleszik az éhezők elől a kaját, de sokat nem tévedünk akkor se, mikor kijelentjük: a gazdagok elveszik a szegényektől a lóvét – erőszakkal)... Csak Kína foglalta törvénybe: egy anya = egy gyerek. A második megszületésekor több GYES nem jár. Háborúk, természeti csapások, balesetek mindig voltak, és továbbra is lesznek...

    VálaszTörlés
  8. És Grönlandon mégis élnek eszkimók! A Szaharában beduinok, s még a világ legnéptelenebb országában, Mongóliában is élnek nomádok! Ezek a (még) érintetlen, kontinensnyi kiterjedésű, hatalmas nagy lakatlan vídékek fogják megváltani a Földet!

    VálaszTörlés
  9. Igen, most látom, hogy Kanada délkeleti része a sűrűn lakott (és nem délnyugati, ahogy írtad), azaz a Szent Lőrinc-folyó mente, ami a Nagy-tavakból (az Ontarióból) ered, és az Atlanti-óceánba ömlik (Quebecnél), bár Montréal a legnagyobb városa (Mont Royal = "királyi hegy"), majdnem háromnegyedét franciák lakják!

    Románia lakossága 1990-ben több mint 23 millió volt, ma már alig 19! Közben az ország szemmel láthatóan fejlődött, gazdagodott, mégis mindezek ellenére nagyobb a szegénység, mint 23 évvel ezelőtt! Mert a szűk gazdag réteg kirabolja az egyre szélesebb szegény rétegeket!

    Megpróbálják ugyan besszarábiai, újdonsült állampolgárokkal pótolgatni, de ez is csak annyira sikeres folyamat, mint ahogy Magyarország határon túli állampolgársági intézménye: a 10 milliót ma sem "tornászták" vissza...

    VálaszTörlés
  10. http://www.hhrf.org/nepujsag/13nov/13nu1126t.htm2013. november 29. 16:09

    A dánok bizonyulnak a legboldogabbnak a nemzetközi felméréseken, noha a háztartások eladósodottsága a legmagasabb a világon, a telek hosszúak, az ország lakói pedig rövidebb ideig élnek, mint egyes mediterrán népek.

    VálaszTörlés