Összes oldalmegjelenítés

2012. január 1., vasárnap

Bolognai bolond nyali

Egy szinész-jelölt egy balkáni, a történelmi Magyarország egyik legvilágvégibb régiójának mezőségi parasztvárosában vizsgázik.
Egy lokálpatridióta fosdoktor axiologikus teleológiájának flegmatikus garabonciája kakadémikusan megkérdi tőle:
- Mit adott Marosvásárhely a magyar szinházművészet számára?
A szinész-jelölt egy kis ideig hallgat, majd büszkén kivágja magát:
- A XX. század második felében, úgy vélem, szerény véleményem szerint, Sütő András, ill. Székely János I. osztályú drámáiról lehetne itt most szó... 
A megjátszott pókerarcú Kossuth-dijas költővé avanzsáltattatott koromfekete napszemüveges, lobogó sörényű, kétmázsás csávó emésztési idejében hirtelen felböffen: finom volt a töltöttkáposzta.

(megjelent az Európai Idő 2o12 május 5.-i számában)

6 megjegyzés:

  1. Ez egy zseniális bejegyzés, tetszik!

    VálaszTörlés
  2. Czirják Árpád2012. január 26. 13:58

    Nem tudom ki vagy, névtelen, és valószinűleg nem is érdekel: az álarcosbálra a világháló lehetőséget ad. Sajnos nem tudtam azonban több névtelen nem szalonképes megjegyzését közölni, mint ahogy több, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem volt rektora, dr. Gáspárik Attila-reagálást sem, ugyanazon okból kifolyólag, ám 1 pizza árának ellenében e-mailben megküldöm az érdeklődőknek. Ragaszkodom azonban ehhez a cikkemhez, melyet nem töröltem, és nem is érzem szükségét semmiféle magyarázkodásra, de kedvéért mégis megteszem, mintegy Gozzi-féle polémikus alkatként. Lehet egy marosvásárhelyi felsőfokú oktatási intézmény formálisan bolognai, ha tartalmilag nem az. Minimum minimorum szkizofrénnek kellene lenni ahhoz, hogy a helyek számát növeljék akkor, amikor az intézmény 1946-os léte óta 2009-ben először a pótfelvételin sem teltek be a meghirdetett helyek. A marosvásárhelyi szinészképzés minősége az utóbbi években a fantasztikus európai nyitása ellenére paradox módon devalválódott: sem a Tompa Gábor-vezette KÁMSZ, sem a Bocsárdi László-vezette TÁSZ egyáltalán nem érdeklődik már a végzős mesterisek iránt sem, akiknek fel is út, le is út: mehetnek az anyaországba meghallgatásokra, szerepválogatásokra névtelen kezdőként állni sorba, vándorszinészkedni. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor 10-en jelentkeztek 1 helyre? A futószalagon osztogatott doktori cimekről pedig inkább nem is szólok... Félő, hogy a Marosvásárhelyi Nemzeti Szinház élén végzett munkája is csak formális marad, hisz elődje, Csapó József által megfogalmazott gondok megoldásának tartalmi vonatkozásait aligha vette, lassan-lassan immár 1 év elteltével, mindezidáig kézbe. Az a gyanúm, hogy (ő is) elkábul saját tüneti kezelésének pillanatnyilag látványos hatásától, abberált túlzásokba esve (el egész azon abszurditásig, hogy magyar nyelven feliratoztassa a román nyelvű előadásokat, mintha élne Marosvásárhelyen magyar, ki egy szót nem tudna románul!!!), és elődeihez hasonlóan ő maga sem mer gyökeres változtatásokat eszközölni, hisz a gyógyitás fájdalmas, és valószinűleg akad erősebb felettese, akinek érdeke lenne, hogy Marosvásárhelyen ne lehessen jó szinházi életet létrehozni... Ilymódon ő maga is egy bábuvá válik nagyobb hatalmak kezében, de nem kis pénzügyi fájdalomdij fejében... A tartalom nélküli formalitásról mindig Kohlhaas Mihály esete jut eszembe a Sütő-dráma groteszk záróképéből (Marosvásárhely még mindig Sütő városa...): a brandemburgi választófejedelem végzésének, a pernek, V. Károly császár által való újratárgyalása 3-lépcsős felépitésű: a) a tronkai Vencel báró 2 évre való börtönbüntetésre való itélése, várúri jogainak túlhágása miatt, b) az eltulajdonitott tárgyak, mint a személyiség sérthetetlenségének tárgyi jelei, visszaszolgáltatása: 50 garas, kabát, kalap, tarisznya, cseréppipa, tapló, kovakő, csontnyelű pipaszurkáló, c) teljesen váratlanul: Kohlhaas halálbüntetése - tehát a Lócsiszár... cimszereplőjének úgy szolgáltatnak formális igazságot, hogy megsemmisitik az igazság tartalmi vonatkozását, azaz magát az igazságkeresőt. (Természetesen Kleist novellája még Sütőnél is brutálisabb, Tasnádi Közellensége viszont - - -) De miért lenne mindez meglepő? - Látszatok világát éljük, és ez sokaknak kielégitő!

    VálaszTörlés
  3. T. G.: Implementarea programului artistic educaţional pe care eu am încercat să îl elaborez nu s-a putut implementa pe termen lung. Am început să predau regie în 1990 la Târgu Mureş, unde am plecat cu un elan şi un entuziasm foarte mare, crezând că, după 1989, contraselecţia nu va mai putea pătrunde în învăţământul artistic. De aceea, încet- încet, m-am retras din învăţământul teatral din România ca să-mi continui proiectul la Universitatea din California, San Diego. Acolo se încearcă dezvoltarea unuia dintre primele trei sisteme de învăţământ teatral din Statele Unite ale Americii. R.: La Universitatea din San Diego reuşiţi să faceţi ceva ce nu v-a fost permis să încercaţi în România? T.G.: La Universitatea din California există o exigenţă şi o intrasigenţă în ceea ce priveşte calitatea profesorului. Studentul este mult mai important decât catedra. Întotdeauna m-a interesat să pot să ajut la deschiderea orizontului şi la descoperirea talentelor artistice şi această descătuşare a talentului creator. Învăţământul teatralist e posibil, însă, în momentul în care se rigidizează, acest sistem devine o moară care se macină în gol. Acolo este exclus ca profesorul să nu fie un artist care practică această meserie. R.: Dumneavoastră vă consideraţi un model pentru studenţi? T.G.: Ei pot să verifice dacă cele predate de mine, teoretic şi practice, corespund gândirii mele artistice şi dacă, din punct de vedere calitativ, le este acceptabil. Studenţii au o putere mult mai mare şi nu acceptă profesori care nu le pot oferi un exemplu practic în actul creativ. R.: Are nevoie învăţământul teatral de mai mulţi artişti?T.G.: Are nevoie de mai mulţi pedagogi buni. Mi se pare că preluarea acestui sistem Bologna a fost făcut într-un mod nefericit şi nefiltrat de către sistemul nostru de învăţământ. Am fost invadaţi de mulţi doctori fără voie, care au publicat lucrări fără să ştie să lege câteva fraze inteligente. Foarte mulţi incompetenţi au ajuns doctori. În America sau în Germania, excelenţa artistică echivalează cu doctoratul.

    VálaszTörlés
  4. - Nagy tapasztalattal bíró, tehetséges színészeknek valóban egyre kevesebb szerep jut, miközben a különböző színitanodák ontják a végzősöket.
    - Pedig a színészképzésnek éppen nem a mennyiség, hanem a minőség lenne a lényege. A jelenleg működő állami normatívarendszer azonban pontosan ennek ellenkezőjére ösztönözi a művészeti iskolákat: több ember több fejpénzt jelent. A legnagyobb baj mégis a színházi törvény hiánya, ami szintén a minőség ellen szól, és csak tovább erősíti a színészi életpálya kilátástalanságát.

    VálaszTörlés
  5. Observăm cu stupoare vehementă că în ciuda faptului că domnul dr. Attila Gasparik a fost un funcționar de rang înalt ani buni la CNA, desigur doar la îndemnul UDMRului, îmbogățindu-se din aceasta, și care mai și este directorul artistic al Festivalului de Film de Scurt Metraj Alternative din Tg. Mureș, nu subtitrează în limba română nici un film proiectat public în Palatul Culturii. Ne punem întrebarea: oare Tg. Mureșul se mai află în România?

    VálaszTörlés
  6. Czirják Árpád2012. január 29. 21:05

    Stimate Anonim! Deși sunt de acord cu tine, totuși te-aș ruga: nu divaga de la tema principală a articolului meu, care nu face referire sub nici o formă la tema subtitrării în limba română (trăim în România, nu?!) contra sincronizării (translării simultane în cască). Cu stimă, L.S.

    VálaszTörlés