Összes oldalmegjelenítés

2011. szeptember 1., csütörtök

Irány Európa!

Ó, de merre és hogyan, kedves jó lovam?

Biciklivel hajtsam magam?

amit Kolozsváron a Sapientia – EMTE környezetföldrajz szakán sem adnak elő a hallgatóknak a nagy tudós doktorok, de valójában már egy IV. osztályos diáknak tudnia kellene

A Romániát átszelő páneurópai közlekedési folyósók megegyeznek a transzeurópai közlekedési hálózatokkal, de a szomszédos országok közötti fővárosok google-maps által megadott legrövidebb útvonalaival is.
A 9-es számú folyósó észak – dél irányultságú: Helsinki, Klaipeda, Kalinyingrád északi-tengeri kikötővárosokat köti össze délkelet-európai (értsd: balkáni) kikötővárosokkal: Ogyessza, Alexandroupolis.

Vasúton: Kisinyov – Ungheni – Prut-hid> Cristeşti – Jászváros – Buhăieşti – Vaslui = Crasna = Zorleni = Bârlad – Tecuci – Făurei – Pogoanele – Urziceni = AmărăşeştiCăciulaţi – Bukarest Északi pályaudvar A csoport Giurgiu (ez utóbbi szakaszon Grădiştea-nál az Argeş-hidat 2005-ben árviz – valójában dubiózus kőfejtők vitték el) – Duna-hid > Rusze

A 4-es számú folyósó nyugatdélkelet irányultságú: Drezda, Nürnberg németországi nagyvárosokat köti össze délkelet-európai (értsd: balkáni) kikötővárosokkal: Konstanca, Isztanbul, Thesszalonika.

Vasúton: Budapest Nyugati pályaudvar – Lőkösháza –> Kürtös = Arad = Máriaradna = Marosillye = Marosnémeti = Déva = Piski = Szászváros = Alkenyér = Alvinc Sebes – Szeben = Sellenberk = Talmács = Olt-hid – Călimăneşti = Râmnicu Vâlcea -- Bujoreni Vâlcele (ez utóbbi szakaszt 1979-ben kezdték el épitni, de 1990-ben leálltak, 38 km, s noha a munkálatok 90%-a megvolt és még ma is áll, már amit az 1991-es nagy esőzések következtében a földcsuszamlások itt-ott el nem mozditottak, ill. az emberek el nem lopkodtak, no meg a természet be nem nőtt, sajnos vasút nélkül, mert az eredeti tervek szerinti 120 km/ó-s közlekedésre lefektetett sineket 2004-ben Adrian Năstase akkori miniszter-elnök parancsára felszedték. Itt található az ország legimpozánsabb vasúti épitménye, a Topolog-viadukt: 48 m magas, 1.440 m hosszú, és most képzeljék el dupla villamositottként, ahogy az eredeti tervek szerint megépitették, és rajta egy, a szabályok szerinti leghoszabb lehetséges, 500 m hosszú, azaz 20 személyvagonból álló, 120 km/ó-s sebességgel közlekedő vonattal -- lásd itt mellékelt videót) – Piteşti = Găeşti = Titu = Bukarest Északi pályaudvar A csoport = Fundulea = Lehliu = Dragalina = Feteşti = Cernavodă = Medgidia = Basarabi = Murfatlar = Konstanca
Ugyane folyósó aradi leágazása:

Arad Szentandrás = Temesvár TemesrékasLugos Karánsebes Herkulesfürdő Orşova Drobeta-Turnu Severin Strehaia = Filiaşi = Krajova Şegarcea – BăileştiGolenţi – Calafat – tervezett Duna-hid –> Vidin Szófia

-vel jelöltem a villamositott szakaszokat, „→”-vel jelöltem a határátlépőket, =”-vel jelöltem a megduplázott szakaszokat, zárójelben pedig magyaráztam a használhatatlan szakaszokat. Van tehát mit felújitni rajtuk, hiszen az európai előirás a következőket kéri: beton-bordák (mert a fa hamar elkorhad és nem bir túl nagy terhelést), összeheggesztett sin-elemek (hogy suhanj, ne kattogj), villamositott, dupla, automatizálás: fényjelzők minden egyes aszfaltozott átkelőnél, önműködő térközjelzők 1.200 m-ként (hogy két állomás között a vonatok egyik a másik után haladhassanak), automata váltók, 120 km/ó. Jelenleg ezek a feltételek csak Bukarest – Konstanca között érvényesülnek, érdekes módon leszámitva a Duna-hidakat, melyek felújitására a román állam a nagy európai milliárdokat mégis bezsebelte, pedig ezeken a Duna-hidakon a vonatoknak sebességkorlátozása van, noha ugyanezen hidakon az autók például mindenféle sebesség-, ill. súlykorlátozás nélkül haladhatnak át... (egy kissé igencsak bugyuta elmém szerint azt jelenti ez, hogy nem is igazán a hiddal van gond, hanem a rajta lévő vasúton)

A Párizs – London között közlekedő Eurósztár a repülőjáratok réme: a légvonalban mért 300 km-s távolságot 2 ó alatt teszi meg, 575 km/ó-s maximális sebessége világrekord – személy szerint én nem ajánlom senkinek: 100 km/ó-s sebesség fölött a táj pszihológiailag élvezhetetlen, a vonatot ekkor gyakorlatilag már nem is vezeti mozdonyvezető, hanem az irodából a mérnökök és számitógépek irányitják; egy francia nyelvű dokumentumfilm I. része látható itt:
Autópálya: 4-es folyósó mentén: Piteşti – Bukarest – Csernavajda, ill. Murfatlar – Konstanca

A politika érthető: fontos a román állam számára a tengerpart... Bár az is igaz, hogy az egész világon alföldön a legolcsóbb a vasút: valójában egy semilyen túl nagy költséget nem feltételező nyilegyenes vonal, mint Bukarest – Konstanca között... Aztán meg az is természetes itt, errefele, a Balkánon, hogy a közlekedési vonalakat nem Nyugat-Európa felől épitik-újitják fel, hanem éppen hogy forditva: a fővárosból kiindulva, Nyugat fele haladva, lásd: Piteşti-ig (az autópályát), elvégre a fejlődés mindenekelőtt a fővárost illeti meg, és nem az ország NY-EU-hoz közel álló régióit, mint például a még mindig túl sok magyar (több mint 1 millió) által lakott Erdélyt...

Roppant érdekes módon, noha nem része semilyen európai közlekedési folyósónak, de azért mégis megjelent Kolozsvár körül is egy autópálya, Gyalu – Aranyosgyéres között. Hát persze, ha az ország miniszterelnöke kolozsvári származású, és még az RMDSZ (és más kolozsvári-erdélyi román párt) is mellé áll, merthogy az erdélyi magyarság és végtére is a többségében románok által lakott Erdély ezen autópálya általi felemeltetése... Ah, hah, ha!... Az akadémiának igaza van: felesleges pénzkidobás! Azt nekem ne mondja senki, hogy túl sűrű Kolozsvár körül a forgalom, és sok a baleset (miért? – hol nem az?), mert visszakérdezek: az autópályák által majd csökken a forgalom és a balesetek száma? – Nem, dehogyis! – Németo.-ban például az autópályák már mind telitettek (értsd: ennél több autó már nem fér el rajtuk, és újakat már nincs is hova épitsenek), de sebaj, mert a Német Állami Vasutak, melyeken a jelentős kamionforgalom RO-LA-ként is lebonyolitható, a jelenlegi forgalmuk kétszeresét is nyugisan megbirnák még (és sokkal olcsóbb, és sokkal környezetkimélőbb) – tehát még mindig nagy jövő van a vasútban !!!

Megjelent Marosvásárhelyen, a 2oo6 óta kft, Szentgyörgyi László-főszerkesztette Központ c. hetilap 2o12 december 27.-i számában.

4 megjegyzés:

  1. De klassz! Lám Párizsból is csak 30 km/ó-val megy ki az Eurósztár a fabordájú váltókon, akárcsak itt, a vasút menti város aspektusa meg alighanem ugyanúgy néz ki, mint bármely kelet-európai városé (ez tudom, nem egészen igy van, de mégis), aztán meg Lille-be is csak 60 km/ó-val megy be, akárcsak itt... A túlzott sebességgel viszont én sem értek egyet. Nemcsak a táj élvezhetetlen az utasok számára, hanem a fényjelzők utasitásai is a mozdonyvezető számára, de lehet, hogy az Eurósztárnak éppen az a lényege, hogy a repülőjáratok konkurense legyen. Mindenesetre abszolút okés, hogy az Eurósztár is ugyanazokon a vonalakon megy, mint a normál francia TGV-k (igaz, új vonalakat már nem is lehet hova épitni)...

    Sajnos a CFR Călători-ból mi is kiábrándultunk, ezért az idén a brassói Regiotrans kft-vel jöttünk a tengerpartra. A jegy ugyanannyiba kerül, 61 lej, csak a körülmények másak! Brassóból 7.10-kor indultunk, de Bukaresttől Konstancáig sehol meg nem álltunk, igy 13.55-kor már itt is voltunk. Mindenkinek ajánlom, próbálja csak ki! Mi nem bántuk meg, és vissza is velük fogunk jönni.

    VálaszTörlés
  2. Ti szeptember 5.-én nyaraltok a tengerparton?

    VálaszTörlés
  3. Igen, 1.-én indultunk el otthonról, és 10.-én indulunk vissza, haza. És ez nekünk most igy jó. Nincs túl nagy meleg, sem zsúfoltság, és az árak is lejjebb mentek, igy, a szezon vége fele, egy kicsit.

    De ha már megkérdezted és tényleg nagyon érdekel, tervezzük, hogy a Fekete-tenger után elmenjünk a Fehér-, de a Vörös-tenger partjára is, tudod, a Kóla-, ill. a Sinai-félszigetre, mely utóbbi csúcsán vette át Mózes Istentől, személyesen, annak idején, a két kőtáblát, melyre a tizparancsolat volt felirva...

    VálaszTörlés
  4. A Kóla-félszigeten könnyen meglehet, hogy találkozni fogtok valami távoli finnugor nyelvrokonokkal - na vajon kikkel?... És Mózes? 80 éves volt a Sinai-hegy csúcsán, amikor Istennel személyesen találkozott, hogy a két kőtáblára vésett tizparancsolatot tőle átvegye; ez, a kivonulás korábbi keltezése szerint Kr. e. 1445, későbbi keltezése szerint viszont Kr. e. 1270 körül történt, pontos helye vitatott, valószinüleg a mai Dzsebel Musa lehetett...

    VálaszTörlés